Energiahatékonyság:az EU egyik legnagyobb kudarca
Ösztönösen, amikor a nemzeti kormányok szembesülnek egy uniós éghajlatvédelmi jogszabálycsomaggal, elsőként az energiahatékonysági célt hajlamosak kilőni. Így történt hétfőn (június 27-én) is, amikor az EU 27 energiaügyi minisztere jóváhagyta az EU felülvizsgált energiahatékonysági irányelvéről szóló ideiglenes megállapodást.
A 2030-ra vonatkozó pontos célértékről az EU-tagállamok és az Európai Parlament közötti végső tárgyalások során döntenek még ebben az évben. Ez nem kis feladat lesz.
Egy dolog azonban már most világosnak tűnik: a primerenergia-fogyasztásra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű cél nem lesz benne.
A kampányolók azonban csalódottak amiatt, hogy az elsődleges energiahatékonysági célt mint kötelező célkitűzést elvetették, ami azt jelenti, hogy az EU tagállamai nem lesznek jogilag kötelesek teljesíteni azt.
“A kötelező primerenergia-célkitűzés elhagyása azt jelenti, hogy az energiaátalakítási veszteségek kikerülnek a mérlegből – nem számítanak” – magyarázta Brook Riley, egy korábbi zöld aktivista, aki jelenleg a Rockwool uniós ügyekért felelős vezetője.
A primerenergia-fogyasztás nem kis dolog. Magának az energiaszektornak a fogyasztását foglalja magában – például az olaj vagy gáz villamos energiává alakítása során keletkező veszteségeket -, valamint az energia szállítása és elosztása során keletkező veszteségeket.
“Mint elképzelhető, ez megfelel az atomenergiával rendelkező országoknak, megnyugtatja azokat, akik nagy terveket szőnek a hidrogénnel kapcsolatban, másoknak pedig azt jelenti, hogy a szenet mint energiabiztonsági kitérőt bővíthetik” – mondta Riley.
A hidrogén ezúttal ideális bűnösnek tűnik. Spanyolország, amely eredetileg javasolta a héten megszavazott módosítást, nagy tervei vannak arra, hogy Európa hidrogénközpontjává váljon. Németország és Franciaország szintén tervezi a hidrogén, mint tiszta energiahordozó fejlesztését. Az ukrajnai háború pedig arra késztette az EU-t, hogy az orosz gáztól való függőségének csökkentésére irányuló erőfeszítések részeként megduplázza a 2030-ra kitűzött hidrogéntermelési célját.
A primerenergia-hatékonyság figyelembevétele a hidrogén esetében minden bizonnyal árnyékot vetett volna ezekre a tervekre.
A hidrogén ugyanis valószínűleg a legkevésbé hatékony módja az energia szállításának. Először is, a hidrogén vízelektrolízis útján történő előállítása során az energia mintegy 20-30%-a elvész. További 10% veszik el a hidrogén sűrítésekor és tárolásakor. És további 30% veszik el a hidrogén elektromos árammá alakításakor. A nap végére a hidrogénnek így az előállításához és mozgatásához felhasznált eredeti energia 30-40%-a marad meg.
Az elsődleges hatékonysági cél megdöntése a hidrogént más energiahordozókkal összehasonlítva jobb színben tünteti fel, miközben az EU tiszta energiával kapcsolatos célkitűzéseit könnyebbé teszi.
“Így kisebb lesz a nyomás, hogy erőteljesen áttérjenek a megújuló energiaforrásokkal hajtott közvetlen villamosításra, és több hely marad a hidrogéngyártásnak, amely nagyon alacsony hatékonyságú, de néhány tagállam számára kulcsfontosságú beruházás” – mondta Adeline Rochet, az E3G klímaügyi agytröszt vezető politikai tanácsadója.
Mások kevésbé riogatnak, mondván, hogy a primerenergia-célkitűzés leginkább a villamosenergia-termelésre vonatkozik. “Ahogy az EU a 2030-as évek közepére a nagyrészt szél- és napenergián alapuló 100%-os nulla energiaellátás felé halad, a primerenergia mérőszáma egyre kevésbé lesz releváns” – mondta Jan Rosenow, a Regulatory Assistance Project (RAP) nevű nem kormányzati szervezet munkatársa.
Mindez azonban nem meglepő, ha megnézzük az EU eddigi eredményeit. Amikor az EU legutóbb frissítette energiahatékonysági irányelvét, a tárgyaló felek csak egy 2030-ra vonatkozó indikatív célban tudtak megállapodni. Még 2012-ben pedig nem sikerült jogilag kötelező érvényű célkitűzéseket elfogadni – ehelyett csak jogilag kötelező erejű intézkedésekben állapodtak meg.
Forràs: Euractiv
