Az EU pofonja a nyugat-balkáni tagjelölteknek
Azzal, hogy Ukrajna és Moldova eléjük ugrott a tagjelolti sorban, az EU hatalmas pofont adott az immár hosszú évek óta várakozó nyugat-balkáni országoknak. Persze, ha az EU nem akar bővítést, kifogást könnyen talál. Igaz, maguk a tagjelöltek sem jeleskednek az előrelépés tekintetében.
Az EU vezetői szerint váróteremben lévő országok, mint Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia az elmúlt négy évben többnyire nem tudtak valódi előrelépést elérni a korrupció csökkentése és a demokrácia javítása terén, amelyek az uniós csatlakozás alapvető előfeltételei.
A nyugat-balkáni országok helyzete a Brüsszelben tartott EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón került reflektorfénybe. A dühös balkàni vezetők ujjal mutogattak az EU-ra, az egység hiányára, a be nem tartott ígéretekre hivatkozva, sőt, azzal vádolták az EU-t, hogy a saját háza táján sincs rend. Ki kell jelenteni, ebben igazuk is van.
Bár csalódottságuk egy része jogos, az ő eredményeik sem lenyűgözőek -írja az Euractiv
Albánia 2009-ben nyújtotta be tagsági kérelmét, és 2014-ben lett hivatalos tagjelölt. Azóta igyekezett teljesíteni a Bizottság által meghatározott számos feltételt. Ezeket a feltételeket, összesen 15-öt, Brüsszel teljesítettnek nyilvánította, de független szervezetek ezt vitatják. (Persze, húzzuk az időt, amig lehet!)
A Transparency International korrupcióérzékelési indexe 2016 és 2021 között jelentősen csökkent: a lehetséges 100 pontból 39-ről 35 pontra esett vissza. A konkrét problémák közé tartozik az állam foglyul ejtése, a rendőri erőszak, a magas szintű korrupció és a gyenge fékek és ellensúlyok. (Az az átkozott jogállamiság, ugye?)
A Freedom House Szabadság a világban indexére áttérve hasonló a helyzet. Albánia az elmúlt öt évben visszaesett, nem történt előrelépés, és a polgárok által élvezett szabadságjogok és demokrácia tekintetében még mindig a “részben szabad” kategóriába sorolják.
Még az amerikai külügyminisztérium is következetesen bírálja az emberi jogok megsértését, az erősen korrupt igazságszolgáltatási rendszert, az emberkereskedelem, a kábítószer-termesztés és a szervezett bűnözés visszaszorításának kudarcát, valamint a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemben elért eredményeket.
Észak-Macedóniában, amely mintegy 17 éve szerepel a blokk várólistáján, valamivel rózsásabb a kép. Mivel csatlakozási útja a szomszédos Albániához kötődik, az ottani fejlődés kézzelfoghatóbb.
Mind a Freedom House, mind a Riporterek Határok Nélkül szervezet évente jelent előrehaladást az országból, bár néha akadnak fennakadások. A médiakörnyezet egyre jobb, bár még mindig széttöredezett, és politikai nyomás és dezinformáció sújtja.
A demokratikus szabadságjogok is növekednek, az ország tavaly elérte a 100-ból 67-es rekordot, bár a “részben szabad” státuszról még nem sikerült levetkőznie magát.
Bár vannak problémái, Észak-Macedónia gyakran felülmúlja szomszédait az Európában menedékkérők, a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem előfordulása tekintetében.
Montenegró, amely egyike annak a két regionális országnak, amelyik megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat, szintén jobban teljesített a vártnál. A tárgyalások jelenlegi üteme lassú, és ilyen ütemben az ország körülbelül 90 év múlva remélheti, hogy csatlakozhat a blokkhoz. Ennek ellenére néhány területen előrelépés tapasztalható.
Montenegró képtelen előrehaladni az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokon….A központi probléma a korrupció és az alig működő igazságszolgáltatás, amely rosszabb, mint Albániában. A korrupciót itt lehetetlen kezelni.
Szerbia a legrosszabbul teljesít a régióban, még Albániánál is rosszabbul. A Transparency International jelentése szerint 2016 óta, amikor 42 pontot ért el, lefelé ívelő pályán van, egyre korruptabb lett, és tavaly már csak 38 pontot ért el.
Ezt tetézi a demokratikus szabadságjogok csökkenése, amióta Aleksander Vucic elnök pártja hatalomra került. A csatlakozásról tárgyaló és nemrégiben új fejezetet nyitó ország az elmúlt években a szabadról a részben szabadra esett vissza ahelyett, hogy javulást regisztrált volna. Ezzel a képpel nemigen lehet arra számítani, hogy a nyugat-balkáni bővítés egyhamar bekövetkezik.
Forràs: Euractiv/NapiEU
