Az EU és az ENSZ egymás vállát veregeti
A hatalmi-politikai verseny fokozódása által súlyosbított, egyre növekvő “multilateralizmus-deficit” ellenére az Európai Unió továbbra is elkötelezett az Egyesült Nemzetek Szervezetével való szoros együttműködés mellett, amely még a hidegháború csúcspontján is működőképes maradt – mondta ma a Biztonsági Tanács előtt a blokk külügyi vezetője.
“A multilaterális rendszer olyan nyomás alatt áll, mint még soha” – állapította meg Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, megjegyezve, hogy a blokk, amelynek a multilateralizmus a DNS-ében van, politikailag és pénzügyileg is befektetett az ENSZ-be. A blokk tagjai támogatják az ENSZ olyan kezdeményezéseit, mint a fenntartható fejlődési célok, az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás és az emberi jogokkal kapcsolatos munka – tette hozzá.
A hatalmi politika visszatérésével azonban a “multilateralizmus deficitje” elmélyült – mondta. Az Orosz Föderáció Ukrajna elleni háborúja súlyosbította a globális problémákat, több tízezer halottal és több mint 5 millió menekülttel – a második világháború óta a leggyorsabban növekvő menekültválsággal. Ez nem egy európai háború – jelentette ki, hozzátéve: “Ez egy támadás az ENSZ és a Biztonsági Tanács alapjai ellen, a Tanács egyik állandó tagja részéről”.
Az Európai Unió teljes mértékben mozgósítva van, hogy Ukrajna gazdaságilag talpon maradjon, és katonailag képes legyen megvédeni a népét – folytatta, hangsúlyozva, hogy a blokk szankciói nem az élelmiszerhiány okozói, és csak a Kreml azon képességét célozzák, hogy finanszírozza a katonai agressziót – nem pedig a törvényes kereskedelem lebonyolítását.
A világ más részein az Európai Unió továbbra is segíti a konfliktusok és válságok megelőzését és megoldását – jegyezte meg. Az Európai Unió több mint 4000 embert vet be 18 válságkezelési misszióban és műveletben három kontinensen, mindig szorosan együttműködve az ENSZ-szel, többek között a Földközi-tengeren, Szomália partjainál, valamint Bosznia-Hercegovinában.
Az ezt követő megbeszélésen a tagok hangsúlyozták az Egyesült Nemzetek és az Európai Unió közötti partnerség fontosságát, és felvázolták a blokk hozzájárulását a világszervezet kezdeményezéseihez, beleértve a békefenntartást, a fenntartható fejlődést, az éghajlatvédelmi fellépést és az emberi jogokat. Véleménycserét folytattak továbbá az európai és a globális biztonsági megállapodásról, valamint az Európai Unió Orosz Föderációval szembeni szankcióiról.
Olta Xhaçka albán külügyminiszter szerint Moszkva agressziója “kihívást jelent az európaiakat összekötő szabadság, demokrácia és igazságosság értékei számára”, és rámutatott, hogy a fokozott bizonytalanság mindig a védelmi kiadások növekedését eredményezi, ami más területeken – például az innováció, az oktatás és a közszolgáltatások terén – a beruházások csökkenéséhez vezethet. Megjegyezte továbbá, hogy a nyugat-balkáni államok a jövőjükbe való befektetés mellett döntöttek – a nagyobb fejlődés, a nagyobb biztonság és a polgáraiknak felelős, erősebb intézmények érdekében. “Ez az Európai Unió bővítésének értéke” – hangsúlyozta.
Franciaország küldötte kiemelte az Európai Unió hozzájárulását az ENSZ békefenntartó misszióihoz, megjegyezve, hogy a blokk tagállamai együttesen csaknem 5300 főt küldenek a világ különböző pontjain működő missziókba, és megemlékezett az 1948 óta e műveletekben elesett 683 európai katonáról. Hozzátette, hogy a brüsszeli szankcióknak egyetlen célja van, hogy Moszkva visszatérjen az ENSZ alapokmányának betartásához.
Az Egyesült Államok képviselője ezt megismételve azt mondta, hogy az Európai Unió egyértelműen bizonyította, hogy támogatja a charta értékeit azáltal, hogy az Orosz Föderáció Ukrajna elleni igazságtalan, provokálatlan és törvénytelen háborúja után fellépett a szuverenitás és a területi integritás elveinek fenntartása érdekében.
Az Orosz Föderáció képviselője azonban cáfolta ezeket az állításokat, és arról számolt be, hogy az Európai Unió és országa közötti kapcsolatok mára teljesen megromlottak, mivel a blokk olyan politikát folytatott, amely országát stratégiailag kiszorítja Európából. Hazája figyelmeztetései ellenére az Unió az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vette az irányt, és vállalta a körülötte lévő tér geopolitikai bekebelezését, szembeállítva a keletet a nyugattal. Emellett olyan politikát fogadott el, amely a gazdasági szövetséget katonai és politikai szövetséggé alakította át. Tekintettel az Unió nyilvánvaló ellenséges viszonyulására hazájával szemben, a Kremlnek nincs más választása, mint hogy felülvizsgálja a blokkal való kapcsolatok fejlesztésének alapvető megközelítéseit.
Forràs: United Nations
