EU csúcs: Az uniós vezetők megosztottak a gazdasági bajokból való kilábalást illetően
A sürgető gazdasági kihívások ellenére kevés érdeklődés mutatkozott a júliusi rendkívüli csúcstalálkozó megrendezése iránt. Az Európai Unió pénteken Brüsszelben ülésező vezetői egy nagy dologban értettek egyet, abban, hogy a blokk gazdaságát sújtó forró infláció és a recessziós tünetek súlyosak.
Ugyanakkor nem értettek egyet a megfelelő kezelésben, legyen szó kormányzati segélyekről, közös hitelfelvételről vagy energiaár-korlátozásról.
Ezek a nézeteltérések nyitva hagyják a kérdést, hogy az EU képes-e megőrizni egységét a növekvő gazdasági problémákkal szemben, különösen mivel Oroszország ukrajnai inváziója olyan kimerítő háborúvá válik, amely valószínűleg nem fog gyors megoldást találni.
“Az infláció mindannyiunk számára komoly aggodalomra ad okot. Oroszország agressziós háborúja felhajtja az energia, az élelmiszerek és a nyersanyagok árát, és mindez közvetlen hatással van polgárainkra és vállalkozásainkra” – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az ülés végén újságíróknak. “Egységesek vagyunk, és megállapodtunk abban, hogy szorosan összehangoljuk gazdaságpolitikai válaszlépéseinket.”
Az infláció májusban az euróövezetben új rekordot döntött, 8,1 százalékot ért el; a feldolgozóipar két év óta először zsugorodott; az üzleti bizalom pedig új mélypontra zuhant, ami fokozta a recesszió közeledtével kapcsolatos félelmeket. E borús háttér előtt a vezetők júniusi csúcstalálkozójuk második napján tartott találkozójukon a gazdasági fájdalmak enyhítésére vonatkozó receptjeiket akarták megosztani és összehangolni.
“Teljesen biztos vagyok benne, hogy fenn fogjuk tartani a politikai konszenzust arról, hogy mi a megfelelő költségvetési politika az euróövezet számára” – mondta az eurócsoport vezetője és az ír pénzügyminiszter, Pascal Donohoe az ülésre való belépéskor.
Azokban az országokban, ahol az infláció jobban harap, mint például a balti országokban, az elsődleges feladat az, hogy a vállalkozások ne menjenek csődbe, a polgárok pedig ne vonuljanak utcára.
“A központi bankok lassulást jósolnak, ami aggodalomra ad okot” – mondta Arturs Krišjānis Kariņš lett miniszterelnök, ahol az infláció májusban magas kétszámjegyű volt. “De az elsődleges aggodalom az, hogy a polgárok, különösen a kevésbé tehetős polgárok nem kapnak segítséget célzott támogatással, hogy átvészeljék a következő telet”.”
Forràs: Politico
