Az EU imád hangzatos ígéreteket tenni, amit azután nem tud valóra váltani
Az uniós vezetők tagjelölti státuszt adtak több balkáni országnak, de nem tudnak ezen ígérettel mit kezdeni. Macron megvan a saját csodafegyvere, csakhogy ez nem a bővítés.
Emmanuel Macron francia elnök megragadta az uniós vezetők Európáról szóló eszmecseréjének alkalmát, hogy népszerűsítse az úgynevezett “Európai Politikai Közösség” létrehozására irányuló javaslatát, amelyet májusban az Európai Parlamentben az Ukrajna tagsági kérelméről szóló vita során javasolt.
Az elképzelés célja a blokk kapcsolatainak erősítése a Nyugat-Balkán nem uniós országaival, illetve az olyan tagjelölt országokkal, mint Ukrajna és Moldova, de azokkal is, amelyek elégedettek azzal, hogy kívül esnek az EU alapvető keretein, mint Svájc és Norvégia, sőt talán még a volt tag Egyesült Királyság is.
Az azóta eltelt hetekben az általános reakció az volt, hogy a francia féltől több részletet szeretnének hallani, mielőtt ítéletet mondanának.
A csütörtöki csúcstalálkozón az elképzelésről folytatott megbeszélést “ötletbörzeként” jellemezték, amely a nyárra nyúló vitát indítaná el a tagállamok között. A francia elnökség szerint “lépésről lépésre” fogják megvizsgálni a kérdést, azzal a céllal, hogy az első találkozóra valamikor az év második felében kerüljön sor.
“A cél az, hogy az európai országok számára az egész kontinensen politikai koordinációs platformot kínáljunk” – fogalmaztak az uniós vezetők a csúcstalálkozó közleményében az első megbeszélést követően, hozzátéve, hogy ez “minden olyan európai országot érinthet, amellyel szoros kapcsolataink vannak”.
“A cél a politikai párbeszéd és együttműködés előmozdítása lenne a közös érdekű kérdések kezelése érdekében, az európai kontinens biztonságának, stabilitásának és jólétének megerősítése érdekében” – tették hozzá.
A formátum rendszeres, vezetői szintű találkozókból állna, amelyek “teret adnának a politikai megbeszéléseknek, és ezáltal hozzájárulnának a kölcsönös megértéshez és a közös stratégiai kultúrához” – mondta egy uniós tisztviselő.
A javaslatra adott reakciók az érdeklődéstől az óvatosságig terjedtek.
A legtöbb tagjelölt ország elégedetlen ezzel az elképzeléssel. Különösen Ukrajna, figyelmeztetett, hogy ez nem lehet a bővítés alternatívája, vagy egy olyan eszköz, amellyel a végtelenségig bizonytalanságban tartják őket ahelyett, hogy felvennék őket a blokkba. Eddig még senki nem nyugtatta meg őket, hogy ez nem így van.
Forràs: Euractiv
