Újraindulnak a gázfúrási projektek Európa-szerte
A diverzifikáció, az energiatakarékosság vagy a megújuló energiaforrások előtérbe helyezése mellett néhány ország a meglévő gázfúróhelyek bővítése vagy a kihasználatlan tartalékok kiaknázása mellett döntött, mivel az EU arra készül, hogy megszüntesse az orosz gáztól való függőségét.
Miközben az Európai Bizottság három fő módszert osztott meg az orosz energiafüggőség csökkentésére – energiatakarékosság, megújuló energiaforrások és diverzifikáció -, számos ország a saját módszereit választotta, köztük a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos projektek felélesztését.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke nemrégiben figyelmeztette az EU tagállamait, hogy ne hátráljanak meg a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentésére irányuló hosszú távú törekvéseikben, mivel egy maroknyi nemzet a szén felé fordult, miután Oroszország a gázszállítások korlátozásáról döntött.
Más országok úgy döntöttek, hogy felgyorsítják vagy kiterjesztik a gázfúrási kezdeményezéseket, néhányan pedig visszavonták a fúrások ellen hozott korábbi döntéseiket.
Ilyen például a holland-német közös északi-tengeri fúrási művelet. A projektet már jó ideje tervezik, de a német Alsó-Szászország tartomány kormánya úgy döntött, hogy nem adja ki az engedélyeket. A holland minisztérium nemrég bejelentette, hogy Alsó-Szászország “az ukrajnai háború miatt most más döntést hoz”, és a fúrások 2024-ben kezdődhetnek.
Zárolt tartalékok? Változtassák meg a törvényt!
A gázfúrási tevékenység kiterjesztésének erőltetése Olaszországban is zajlik. Az ország évente mintegy 3,3 milliárd köbméter gázt termel ki, és a kormány becslése szerint 70-90 milliárd köbméternyi tartalék van az olasz altalajban. A tartalékok azonban jelenleg törvényileg le vannak zárva, és a gáz nem termelhető ki.
Februárban az energiaválságra és az emelkedő energiaszámlákra reagálva Mario Draghi olasz miniszterelnök kormánya a kitermelés megduplázásának hipotézisén kezdett el gondolkodni.
Az ukrajnai háború felgyorsította a vitát az ország energiastratégiájáról az erőforrások kiaknázása érdekében. Miután a Gazprom leállította az Olaszországba irányuló szállításokat, Roberto Cingolani ökológiai átmenetért felelős miniszter nyitott a fúrási tevékenység felülvizsgálata felé, és “hibának nevezte, hogy a 2000-es 20%-os hazai gázkitermelésről 2020-ra 3-4%-ra csökkent a kitermelés”.
Románia a legnagyobb olajtermelő az EU-tagállamok között, és bizonyított tengeri gázkészletekkel is rendelkezik. Áprilisig ezek a tartalékok zárolva voltak. A kormánykoalíció azonban beleegyezett a tengeri törvény módosításába, és lehetővé tette a befektetők számára a tartalékok kiaknázását.
Norvégia hagyományosan az EU második legfontosabb gázszállítója. Az ukrajnai invázió után Norvégia megfogadta, hogy segít az EU-nak csökkenteni az orosz gáztól való függőségét. Az orosz gáz kiváltására a norvég kormány engedélyezte a termelés növelését, ami a baloldali ellenzék részéről erős rosszallást váltott ki, a fosszilis tüzelőanyag-projektekbe történő befektetések bezárására figyelmeztetve.
Forràs: Euractiv
