A hidegháború óta most először növekedhet a világ atomfegyver készlete
Oroszország ukrajnai inváziója és a Kijevnek nyújtott nyugati támogatás fokozta a feszültséget a világ kilenc atomfegyverrel rendelkező állama között – állapította meg a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) agytröszt egy új kutatásában.
Miközben a nukleáris fegyverek száma 2021 januárja és 2022 januárja között enyhén csökkent, a SIPRI szerint hacsak az atomhatalmak nem tesznek azonnali lépéseket, a robbanófejek globális készletei hamarosan – évtizedek óta először – növekedésnek indulnak.
“Valamennyi nukleáris fegyverrel rendelkező állam növeli vagy korszerűsíti arzenálját, ugyanakkor a legtöbbjük élesíti a nukleáris retorikát és a nukleáris fegyverek katonai stratégiájukban betöltött szerepét” – mondta Wilfred Wan, a SIPRI tömegpusztító fegyverek programjának igazgatója az agytröszt 2022-es évkönyvében.
“Ez egy nagyon aggasztó tendencia”.
Három nappal Moszkva ukrajnai inváziója után, amelyet a Kreml “különleges katonai műveletnek” nevez, Vlagyimir Putyin elnök magas riadókészültségbe helyezte Oroszország nukleáris elrettentő erejét.
Egyúttal olyan következményekre figyelmeztetett, amelyek “olyanok lesznek, amilyeneket még soha nem láttak az egész történelmükben” azon országok számára, amelyek Oroszország útjába álltak.
Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával, összesen 5977 robbanófejjel, ami mintegy 550-el több, mint az Egyesült Államoké. A két ország rendelkezik a világ robbanófejeinek több mint 90%-ával, bár a SIPRI szerint Kína a bővítés közepén van, becslések szerint több mint 300 új rakétasilóval.
A SIPRI szerint a nukleáris robbanófejek globális száma a 2021. januári 13 080-ról 2022 januárjában 12 705-re csökkent. Becslések szerint 3732 robbanófejet telepítettek rakétákkal és repülőgépekkel, és mintegy 2000-et – amelyek csaknem mind Oroszországhoz vagy az Egyesült Államokhoz tartoznak – tartottak magas készültségi állapotban.
“A világ nagyhatalmai közötti kapcsolatok tovább romlottak egy olyan időszakban, amikor az emberiség és a bolygó egy sor olyan mély és sürgető közös kihívással néz szembe, amelyeket csak nemzetközi együttműködéssel lehet kezelni” – mondta Stefan Lofven, a SIPRI igazgatótanácsának elnöke és volt svéd miniszterelnök.
Forràs: Euractiv
