Scholz oroszellenes bűbájoffenzívája sorra kudarcot vall
Az ukrajnai háború kitörése óta a német kormány egyre inkább a nem nyugati demokráciák felé fordítja figyelmét és szövetségeket próbál kötni Oroszország elszigetelése érdekében, valamint azért, hogy a kialakulóban lévő többpólusú világrend nyugati kézjegyet viseljen. Ez a törekvés azonban egyre jobban kudarcot vall.
Olaf Scholz német kancellár újra és újra ismételtelgeti a “hasonlóan gondolkodó” nem nyugati demokráciákkal való szorosabb kapcsolatok ápolásának fontosságát.
Scholz májusban kormánykonzultációkat folytatott Indiával, majd még ugyanebben a hónapban három demokratikus afrikai államba utazott.
Az ezen államokkal való szorosabb kapcsolatok kialakítása érdekében Scholz meghívta Indiát, Dél-Afrikát, Szenegált, Indonéziát és Argentínát, hogy vegyenek részt a G7-ek csúcstalálkozóján.
Scholz hangsúlyozta, hogy ezek az országok a Nyugathoz szorosan kötődő demokráciák lehetnének. Azonban minden bűbájduma ellenére ezek az országok sokkal kevésbé kötődnek a Nyugathoz, mint azt Németország remélné.
Még a “hasonlóan gondolkodó demokráciák” státuszuk is megkérdőjelezhető.
India, amelyet gyakran a világ legnagyobb demokráciájának neveznek, jó példa erre.
Míg Scholz és Narendra Modi indiai miniszterelnök közös értékeiket hangsúlyozták, India nem volt hajlandó támogatni a Nyugat azon törekvését, hogy elítélje az ukrajnai orosz agressziót, egyben a búza exporttilalmával súlyosbította a globális élelmiszerválságot. Modi rezsimjét az emberi jogok megsértése és az indiai muszlim lakosság elleni erőszakos támadásai miatt fokozottan ellenőrzik.
Február végén néhány vezető politológus és jogász arra figyelmeztetett, hogy India egy népirtás szélén áll. Mindez nem éppen egy “hasonlóan gondolkodó állam” viselkedésére utal.
Eközben, annak ellenére, hogy Scholz és az EU folyamatosan dicséri az Afrikai Unióval való szoros együttműködést, annak elnöke, Macky Sall, aki egyben Szenegál elnöke is, figyelemre méltó fordulatokat tett az Oroszországgal kapcsolatos politikájában.
A Vlagyimir Putyinnal való találkozóját követően felszólította “partnereit”, hogy oldják fel az Oroszországgal szembeni szankciókat – mindössze néhány nappal azután, hogy úgy tűnt, egységfrontot alkot az EU-val az élelmezésbiztonság kérdésében.
Mindezek a példák rávilágítanak arra, hogy a világ demokráciáinak egységfrontjáról szóló német elképzelés valószínűleg nem vezet kézzelfogható eredményekhez.
A világ valóban egy többpólusú globális rend felé tart.
Azok a kísérletek azonban, amelyek arra irányulnak, hogy ezeket az országokat tovább integrálják a nemzetközi kapcsolatok és értékek nyugati rendszerébe, kudarcra vannak ítélve.
Az olyan országok, mint India vagy Szenegál, továbbra is egyensúlyozni fognak a különböző hatalmi központok érdekei között, vagy akár maguk is megpróbálnak e központok egyikévé válni. Saját politikai prioritásaik és gyakran bonyolult gyarmati örökségük van azokkal az európai országokkal, amelyek most Oroszországgal szemben kérik a segítségüket. Számukra a Nyugathoz való igazodás csak egy lehetőség a sok közül, amelyek a napirenden vannak.
Forràs: Euractiv
