Scholz német és Vučić szerb államfő egymásnak esett Koszovó és az orosz szankciók miatt
“Mi nem reagálunk ilyen módon az EU nyomására” – mondta a szerb elnök dorgálva a német kancellárt.
Nagy volt a feszültség Olaf Scholz német kancellár és Aleksandar Vučić szerb elnök között péntek esti sajtótájékoztatóján, ahol a két vezető nemcsak az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban nem értett egyet, hanem Koszovó független államként való elismerése miatt sem.
Scholz, aki kétnapos nyugat-balkáni, görögországi és bulgáriai körútja során érkezett Szerbia fővárosába, Belgrádba, azt mondta, hogy Szerbiának, mint az EU tagjelöltjének, alkalmaznia kell azokat a szankciókat, amelyeket a blokk az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen vezetett be, amit a balkáni ország eddig megtagadott.
“Az az elvárásunk …, hogy ezeket a szankciókat mindazok is támogassák, akik magukat uniós tagjelöltnek tekintik” – mondta Scholz újságíróknak. Később a sajtótájékoztatón hozzátette, hogy Szerbiának minél hamarabb meg kell hoznia a szankciókról szóló döntést, azzal érvelve, hogy “ezt nem akkor kell megtenni, amikor a háborúnak már vége, hanem akkor, amikor még számít”.
Vučić azzal vágott vissza, hogy összehasonlítást tett Oroszország ukrajnai inváziója és a NATO 1999-es, Szerbia elleni katonai missziója között. “Mi a különbség, ha valaki az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése nélkül támadja meg Szerbiát, vagy ha valaki az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése nélkül vállal agressziót Ukrajna ellen? Kérem, magyarázza el nekem a különbséget” – mondta.
Ez figyelemre méltó kijelentés volt a szerb vezető részéről. Bár a NATO 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozata nélkül támadta meg Szerbiát – Oroszország és Kína vétójoggal élt -, ezt a koszovói albánok védelmében tette, egy esetleges népirtástól való félelem közepette, ami nagyban különbözik Oroszország Ukrajna elleni hódító háborújától.
Vučić a Biztonsági Tanácsban Moszkva Szerbia iránti lojalitására és a két ország közötti évszázados szoros kapcsolatokra, valamint Belgrád orosz energiaimporttól való függőségére hivatkozva igyekezett igazolni országa vonakodását Oroszország szankcionálásától. “Szerbia helyzete nagyon bonyolult” – mondta.
Míg azonban Scholz és Vučić közötti nézeteltérések az Oroszország elleni szankciók kérdésében némileg előre láthatóak voltak, egy másik kérdésben még hevesebb szóváltás alakult ki a két politikus között.
Pénteken korábban Scholz a koszovói fővárosban, Pristinában tett látogatása során kijelentette, hogy Koszovó és Szerbia csak akkor válhat az EU tagjává, ha egymást független államként ismerik el – ez ellentmondásos követelés Szerbia számára, amely szuverenitást követel Koszovó felett.
Forràs: Politico
