Észak-Macedónia miniszterelnöke: “az EU eddig még nekünk nem adott semmit!”
Az EU megrekedt csatlakozási folyamata biztonsági kérdéssé vált a sebezhető nyugat-balkáni régióban – mondta Dimitar Kovačevski észak-macedón miniszterelnök az EURACTIV-nak adott interjújában.
Az EU vezetői június 23-án találkoznak hat nyugat-balkáni országgal, köztük két már csatlakozási tárgyalásokat folytató és két tagjelölt országgal, egy kulcsfontosságú uniós csúcstalálkozó előtt, amelynek célja Ukrajna lehetséges tagjelölti státuszának megvitatása.
Albánia és Észak-Macedónia, bár hivatalosan jelöltek, évek óta a váróteremben vannak, mivel a korrupció és a menekültügy, valamint – Szkopje esetében – a szomszédos EU-tag Bulgária vétója miatt nem tudnak csatlakozni.
“Észak-Macedónia 17 éve EU-tagjelölt ország, és ezalatt a 17 év alatt megmutattuk elkötelezettségünket és elkötelezettségünket az integrációs folyamat iránt” – mondta Kovačevski, hozzátéve, hogy országa jogszabályainak 45%-át harmonizálta a blokkal, és átszervezte intézményeit.
“Sok nehéz döntést hoztunk az ország érdekében, ezek egyike volt a Preszpa-megállapodás, amellyel sikerült megoldanunk a szomszédos Görögországgal fennálló névvitát és NATO-taggá válnunk” – utalt a 2018-as, mérföldkőnek számító megállapodásra.
“Ugyanakkor az EU-nak nem sikerült teljesítenie a tárgyalások megkezdését, és Észak-Macedónia és Albánia – Bulgária kérésére – gyakorlatilag túszként van tartva a bővítési folyamatban,” – tette hozzá.
Amióta Bulgária és Észak-Macedónia 2017-ben mérföldkőnek számító barátsági megállapodást írt alá, egy történelemmel foglalkozó vegyes bizottság dolgozik azon, hogy áthidalja súlyos történelmi nézeteltéréseiket.
“A mai napig nincs olyan dokumentum, amelyben mindkét fél meg tudna állapodni” – erősítette meg Kovačevski az EURACTIV-nak.
Forràs: Euractiv
