A soron következő cseh EU elnökség az ukrán válságra fog koncentrálni
Ukrajna, energiabiztonság, védelem és kiberbiztonság, gazdasági és demokratikus rugalmasság. Ez az öt téma áll a soron következő cseh elnökség politikai napirendjének élén.
A Cseh Köztársaság július 1-jétől az év végéig tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét. Ebben a hat hónapos időszakban Prága vezeti majd a diplomáciai munkát, ami kritikus szerepet játszik az EU napirendjének alakításában.
A Cseh Köztársaság a leköszönő francia elnökséggel és az azt követő svéd elnökséggel közösen írt alá egy elnökségi hármas programot. A februárban kezdődött ukrajnai orosz agresszió miatt azonban Prágának el kellett fogadnia politikai prioritásait.
“A cseh elnökség átfogó célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon az EU biztonsága és jóléte feltételeinek megteremtéséhez a szabadság, a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a jogállamiság európai értékeinek, valamint a környezeti felelősségvállalásnak az összefüggésében” – olvasható a június 15-én közzéteendő dokumentumtervezetben.
Nem meglepő, hogy az ukrán válság a cseh politikai napirend első helyén áll. Ez magában foglalja mind az Oroszországgal szembeni valamennyi uniós eszközzel – mindenekelőtt gazdasági szankciókkal – szembeni fellépést, mind pedig Ukrajna politikai és katonai támogatását.
Prága eltökélt szándéka, hogy az Európai Bizottsággal együttműködve átcsoportosítsa az uniós finanszírozást azon tagállamok javára, amelyek megnyitották kapuikat a menekültek előtt, és segít nekik a humanitárius válság kezeléséhez szükséges struktúrák létrehozásában.
Emellett “a cseh elnökség azon fog dolgozni, hogy konszenzus szülessen Ukrajna számára a tagjelölti státusz megadásáról” – folytatódik a tervezet.
Az ellenségeskedések befejezése után a döntő feladat Ukrajna háború utáni újjáépítése lesz.
Forràs: Euractiv
