A globális válságok aláássák az éghajlat-változás normalizálására irányuló erőfeszítéseket
Az ENSZ klímavezetője riadalmat keltett a “konfliktusok, energia-, élelmiszer- és gazdasági válságok sújtotta világ” miatt. A klímatárgyalók visszavágynak a “normalitáshoz”, amikor a globális felmelegedés uralta a napirendet – de háború, éhínség és betegségek beárnyékolták a tárgyalások kezdetét a németországi Bonnban.
“Mindannyian tudjuk, hogy a COP27 világa egyáltalán nem úgy fog kinézni, mint a COP26 világa” – mondta Patricia Espinosa, az ENSZ éghajlat-változási főnöke, utalva a hét hónappal ezelőtt Glasgow-ban tartott COP26 konferenciára és a következő, idén novemberben Egyiptomban tartandó ENSZ-tárgyalásokra. “A világot konfliktusok, energia-, élelmiszer- és gazdasági válságok sújtják… és a globális világjárvány még mindig velünk van.”
E kihívások közepette az országok hétfőn megkezdték a tárgyalásokat, amelyek célja, hogy a COP27 konferencián megállapodásra jussanak.
A tárgyalások norvég társelnöke, Marianne Karlsen szerint az, hogy három, a világjárvány által megszakított év után ismét a Rajna partján rendezik meg az éves találkozót, “annak a jele, hogy visszatérünk a normális kerékvágásba és a folyamat kiszámíthatóságához”.
Espinosa azonban, aki búcsúbeszédet mondott a diplomatáknak, mielőtt a jövő hónapban lemond az ENSZ tisztségéről, azt mondta, hogy “aggódik” az ukrajnai háború miatt, és amiatt, hogy az milyen hatással lehet a kibocsátáscsökkentésre és a fejlődő országok finanszírozásának növelésére irányuló erőfeszítésekre.
Hétfő este Oroszország küldötteit a tárgyalófelek nyilvánosan szidalmazták kormányuk ukrajnai agressziója miatt. Franz Perrez svájci küldött azt mondta az ülésen, hogy Oroszország inváziója “veszélyezteti az emberiség azon célját, hogy időben kezelje az éghajlatváltozást”.
Alok Sharma, a COP26-tárgyalásokért felelős brit miniszter arra sürgette az országokat, hogy mutassák meg, hogy a háború “növelte, nem pedig csökkentette elszántságunkat az éghajlatváltozás elleni fellépés megvalósítására”.
A bonni megbeszélések középpontjában a szegényebb országok finanszírozására vonatkozó új célok meghatározása áll, hogy segítsék őket az éghajlatváltozással való megbirkózásban és a kibocsátás csökkentésében; hogy Kína adományozó országgá váljon-e; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a szükséges pénzeszközök átcsoportosítására vonatkozó célok; valamint a sebezhető országok azon törekvése, hogy hozzanak létre egy finanszírozási eszközt az éghajlatváltozás által érintett közösségek újjáépítésének támogatására.
Ezek a pénzkérdések megosztják a gazdag és a szegény országokat, és évekig, sőt évtizedekig megoldhatatlannak bizonyultak.
Forràs: Politico
