Az ukrán háború komoly környezeti károkat okoz a Balti-tengeren
A Balti-tengeri Környezetvédelmi Bizottság, amelynek jelenleg Németország az elnöke, egy héttel az orosz invázió után felfüggesztette üléseit.
A helyzet megbénította az 1974-ben Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Lengyelország, Németország, Lettország, Litvánia, Oroszország, Svédország, Finnország, Svédország és az Európai Unió által létrehozott kormányközi szervezet munkáját.
Hannele Pokka, a Helsinki Egyetem biológiai és környezettudományi karának környezetvédelmi professzora szerint nem lehet visszatérni a korábbi együttműködéshez.
“Nem lenne lehetséges egy olyan országgal, amely megtámadja a szomszédját és embereket öl – legalábbis addig nem, amíg Putyin van hatalmon” – mondta a Helsingin Sanomatnak adott interjúban.
Az évek során voltak eredmények, leginkább a szennyvíztisztító telepek Szentpéterváron és Kalinyingrádban. A szankciók miatt mégis veszélybe került a régi infrastruktúrák karbantartása és korszerűsítése.
Eközben a John Nurminen Alapítvány, amelyet 1992-ben alapítottak azzal a céllal, hogy megmentse a Balti-tengert, közölte, hogy leállítja az oroszországi, fehéroroszországi és ukrajnai projekteket.
A 2016-ban indított, Lviv városa, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Nordic Environment Finance Corporation és az Európai Energia Alap által finanszírozott, a szennyvizek foszformentesítését célzó lvivi biogázüzem terveit szintén leállították.
Forràs: Euractiv
