Gáncsot tud a vetni az EU a magyar vétóknak?
Sikerül-e az EU-nak az egyhangúság követelményének eltörlése a külpolitikában?
Különösen Németország szorgalmazza az egyhangúság követelményének eltörlését a külpolitikában.
Míg az EU alapító tagjai, Ibéria és az Európai Bizottság erősen támogatják ezt a lépést, a kelet-európai tagállamok nagyon vonakodnak.
Az egyhangúság a kisebb államok számára egy olyan eszközt biztosít, amellyel kivételekről tárgyalhatnak – ahogyan azt például az olajszankciókkal kapcsolatban jelenleg is tapasztaljuk. Egy többségi szavazási rendszerben ez már nem lenne lehetséges. Nem hiszem, hogy ezek az államok könnyen lemondanának erről a lehetőségről.
Az orosz olajimportra vonatkozó uniós szankciókkal kapcsolatos magyar vétó azonban némi átrendeződést is eredményezett ezen tagállamok álláspontjában.
A lengyel miniszterelnök-helyettes például úgy érvelt, hogy a mostani “szankciók kérdése” azt mutatja, hogy az egyhangúság követelménye “néha valóban akadályozza” a döntéshozatalt.
Észtország hasonló aggodalmaknak adott hangot. Míg Kaja Kallas miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kisebb tagállamok “bizonyos döntésekben túlsúlyba kerülhetnek”, addig Tallinnban a szankciók magyar vétóját is problémának tekintik.
“Most azt látjuk, hogy Magyarország is blokkolja a nagy döntéseket, mint például az Oroszország elleni uniós szankciókat – a mi érdekünk is lehet, hogy Európa gyorsabban működjön” – mondta Kallas az EURACTIV-nak.
Ugyanakkor, még ha az egyhangúság külpolitikai eltörlésével szembeni korábbi ellenállás némileg morzsolódik is, Magyarország valószínűleg megvétózza a többségi szavazás felé való elmozdulást a külpolitikában.
Az egyetlen másik lehetőség az EU továbbfejlesztésére a szerződések módosítása nélkül a többsebességes Európa választása.
Macron már utalt erre a lehetőségre az Európai Parlamentben tartott múlt heti beszédében, ahol kijelentette, hogy Európának nem szabad megvárnia “a legszkeptikusabbakat vagy a legbizonytalanabbakat”.
A szerződések már most is lehetővé teszik ezt a lépést a megerősített együttműködésen keresztül, ahol legalább kilenc tagállam számára engedélyezett a fejlett integráció létrehozása.
Bár azonban Franciaország és Németország régóta szorgalmazza ennek alkalmazását, a lehetőséggel eddig ritkán éltek.
“A differenciált integráció lehetőségei iránti általános elkötelezettségen túl valójában minden válságban azt tapasztaltuk, hogy a gyakorlati akadályok vagy a gyakorlati előnyök nagyon korlátozottak voltak, és a tényleges végrehajtás elmaradt” – hangsúlyozta Schimmelfenning EU-integrációs szakértő.
Forràs: Euractiv
