A horvát elnök megvétózza a svéd-finn NATO-csatlakozást, ha tudja
Zoran Milanović horvát elnök kijelentette, hogy a madridi NATO-csúcstalálkozón megakadályozza Svédország és Finnország felvételét, ha ő képviseli Horvátországot, miután korábban ellenezte a két ország esetleges NATO-csatlakozását.
“Mint államfő, aki Horvátországot képviseli a NATO-csúcson, vétót fogok emelni a felvétel ellen, ha a csúcstalálkozót ezen a szinten tartják” – mondta Milanović újságíróknak a keleti Vukovar városában, jelentette az EURACTIV partnere, a Jutarnji List.
Ha azonban a döntéseket az Észak-atlanti Tanácsban a NATO-nagykövetek hozzák meg, Milanović azt mondta, nem biztos, hogy meg tudja győzni a horvát nagykövetet, hogy elfogadja az álláspontját, de hozzátette, hogy “minden olyan parlamenti képviselő bűnös lelkét üldözni fogom, aki mellette szavaz, mint az ördögöt”.
A horvát parlament, amelynek kormányzó konzervatív HDZ pártja vékony többséggel rendelkezik, várhatóan támogatja Svédország és Finnország kérelmét. Az egyetlen akadály az elnök vétója lehet magán a csúcstalálkozón.
A horvát alkotmány értelmében az elnök a horvát hadsereg legfőbb parancsnoka, és beleszólása van a külpolitikába. Míg Andrej Plenković miniszterelnök rendszeresen képviseli Horvátországot az uniós csúcstalálkozókon, addig Milanović elnök képviselheti és képviselte is korábban Horvátországot ilyen eseményeken.
Helsinkiben hivatalosan is megkezdődött a NATO-vita, és számos finn politikus utalt arra, hogy júniusra a szövetséghez való csatlakozásra vonatkozó kérelmet nyújthatnak be.
Sanna Marin finn miniszterelnök nemrégiben hangsúlyozta, hogy “hamarosan” döntés születik a NATO-csatlakozásról, Pekka Haavisto finn külügyminiszter pedig azt nyilatkozta a The Irish Timesnak, hogy Finnország akár Svédország nélkül is kérheti a NATO-csatlakozást.
Alviina Alametsä finn zöldpárti EP-képviselő az EURACTIV-nak adott május 2-i interjújában elmondta, hogy hazájában a parlament és a közvélemény többsége most a NATO-tagság mellett van, amelyhez reméli, hogy “egy esetleges csatlakozási kérelem során a támogatás bizonyos jeleit és szimbólumait”.
“Úgy gondolom, hogy sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy Oroszország megtámad minket, ha kívül maradunk a NATO-n, mintha tagságért folyamodunk” – mondta Alametsä, aki az Európai Parlament külügyi bizottságának is tagja.
Jacob Kirkegaard, az amerikai German Marshall Fund vezető munkatársa a CNBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy Finnország NATO-csatlakozása véget vetne a “Kelet és Nyugat közötti kényszerű semlegesség” gondolatának.
“Ez rávilágít arra, hogy Oroszország borzalmas ukrajnai akciói hogyan kényszerítették a korábbi semleges országokat arra, hogy teljes mértékben elkötelezzék magukat a NATO mellett a “vagy teljes mértékben velünk vagytok, vagy nem védünk meg benneteket” – jegyezte meg.
Forràs: Euractiv
