Az ukrajnai háború “az általunk ismert globalizáció végét” jelenti
Az ukrajnai háború megmutatta az évtizedek óta alkalmazott német megközelítés korlátait, amely szerint Oroszországot a kereskedelem révén próbálják megváltoztatni. Ez a kudarc a globalizáció végét jelenti, ahogyan azt ismerjük – mondta Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági biztosa.
A washingtoni Peterson Intézetben tartott beszédében Gentiloni azt mondta, hogy Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója a globális szövetségeket is átformálja és további terhet ró a globális ellátási láncokra, amelyek a világjárvány két éve után már amúgy is törékenyek.
“A “Wandel durch Handel”, azaz a kereskedelem révén történő változás megvalósításának gondolata megmutatta korlátait” – mondta Gentiloni, utalva Németországnak a kelet-európai államokkal szemben az 1970-es évek elején megkezdett politikájára.
“Újra kell gondolnunk az autokratikus rezsimekkel való kapcsolatainkat, és meg kell erősítenünk kapcsolatainkat a hasonlóan gondolkodó partnerekkel” – mondta.
Németország évtizedeken át szoros gazdasági kapcsolatokat ápolt Moszkvával, és nagymértékben függővé tette magát az orosz gáztól, olajtól és széntől, egy olyan politikában, amely most megnehezíti, hogy Európa ne vásároljon többé orosz energiát, és így ne finanszírozza közvetve az ukrajnai orosz inváziót.
“Ez a válság a globalizáció végét is jelenti, ahogyan eddig ismertük, és átformálja a globális szövetségeket” – mondta Gentiloni.
“A háború és annak következményei – beleértve az EU és az USA által Oroszországgal szemben bevezetett, egymást követő szankciókat – súlyosbítják a nyomást az amúgy is feszült globális ellátási láncokra” – mondta.
Gentiloni szerint az invázió arra is kényszerítette a 27 országot tömörítő Európai Uniót, hogy a védelmi kiadásokat erőteljesen növelje, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a gazdaság digitális korszakhoz való alkalmazkodására irányuló, már eddig is nagy összegű tervezett beruházásokon felül.
Elképzelhető, hogy ezeket a kiadásokat a most felülvizsgálat alatt álló uniós költségvetési szabályokban is figyelembe kell venni, és esetleg új közös hitelfelvételben, esetleg az EU járvány utáni, 800 milliárd eurós közös adósságból álló helyreállítási alapjának mintájára.
“Évente több százmilliárdnyi további beruházás mozgósításáról beszélünk. Bár e beruházások nagy részének a magánszektorból kell származnia, finanszírozásukhoz a költségvetési szabályok támogatóbb keretére és esetleg új európai szintű eszközökre lesz szükség” – mondta.
Németország és több más észak-európai ország határozottan ellenzi az ilyen új közös hitelfelvételt.
Gentiloni szerint az ukrajnai háború költségei Európa számára attól függnek majd, hogy meddig tart, de az Ukrajnának nyújtott gazdasági és anyagi támogatás, a menekülteknek nyújtott segítség, valamint az uniós gazdaságnak a magas energiaárak és a termelési zavarok kezeléséhez nyújtott folyamatos támogatás idén a GDP legalább 0,6%-ával növeli az EU összesített költségvetési hiányát.
Forràs: Euractiv
