Az Európai Központi Bank nem tudja, hogy reagáljon az elszabadult inflációra
Az Európai Központi Bank döntéshozói nem értetnek egyet abban, hogyan reagáljanak az ukrajnai háború okozta elszabadult inflációra és gazdasági bizonytalanságra – derült ki a tegnapi ülésükről készült jegyzőkönyvből. Az EKB több mint egy évtized után hamarosan bejelentheti az első kamatemelést .
“A tagok nagy része azon a véleményen volt, hogy az infláció jelenlegi magas szintje és annak tartós fennállása azonnali további lépéseket tesz szükségessé a monetáris politika normalizálása felé” – olvasható a jegyzőkönyvben.
Az EKB irányító tanácsa a márciusi ülésen biztosra ment, és megállapodott a havi kötvényvásárlások gyorsított ütemű leépítéséről a második negyedévben, ugyanakkor rugalmasan tartotta az élénkítő program végének időpontját.
A kamatemelés “valamikor” a kötvényvásárlási program befejezése után következne – hangzott el.
A jegyzőkönyvből azonban kiderült, hogy egyes kormányzók még tovább akartak menni az infláció elleni küzdelemben, mivel az ukrajnai háború tovább növeli az energia, az élelmiszerek és a nyersanyagok árát.
“Azok közül, akik a mostani ülésen cselekvésre szólítottak fel, néhány tag azt preferálta, hogy a nyár folyamán határozzák meg a (kötvényvásárlások) határozott befejezési időpontját” – olvasható a szövegben.
“Ez az inflációs kilátások romlásának fényében szabaddá tehetné az utat egy esetleges kamatemelés előtt az idei harmadik negyedévben.”
Nagy a bizonytalanság
Más tagok eközben a “kiváró megközelítést” részesítették előnyben, tekintettel a “kivételesen nagyfokú bizonytalanságra”, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója és a Moszkva elleni nyugati szankciók okoztak.
Az EKB évek óta ultralaza monetáris politikát folytat, a kamatlábakat rekordalacsony szintre szorította, és havonta több milliárd eurónyi kötvényt vásárolt fel, hogy az euróövezetben továbbra is folyjon a hitelezés.
A többi központi bankhoz hasonlóan most azzal a kihívással néz szembe, hogy az infláció megfékezése érdekében csökkenteni kell az ösztönzőket anélkül, hogy a gazdasági növekedésnek ártana, és ezt a feladatot még bonyolultabbá teszi a háború visszatérése Európába.
Christine Lagarde, az EKB elnöke a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy az elhúzódó ukrajnai konfliktus miatt az energiaárak és a megélhetési költségek tovább emelkednének, ami megnehezítené a hàboru utáni fellendülést.
Az eurózóna inflációja márciusban rekordmagasra, 7,5 százalékra ugrott, ami jóval meghaladta az EKB két százalékos célját. Az energiaárak emelkedése még mindig messze a legnagyobb mértékben járul hozzá a teljes áremelkedéshez, bár az inflációs index más összetevői is növekedésnek indultak.
Forràs: Euractiv
