A bizonytalan szavazók döntenek Franciaország uniós jövőjéről
A francia választópolgárok vasárnap (április 11-én) választják meg a két legjobb elnökjelöltet, de a szavazás első fordulójának kimenetele egyre bizonytalanabbá válik, mivel az előrejelzések szerint rekordalacsony lesz a részvétel, és a választók nézete is kétséges.
Az idei francia választások döntő jelentőségűvé váltak a jelenlegi geopolitikai kontextus, Franciaország diplomáciai szerepe, az európai kontinensen elfoglalt helye és a júniusban lejáró uniós tanácsi elnökség miatt.
Összesen 12 jelölt indul, köztük a hivatalban lévő elnök, Emmanuel Macron, a szélsőjobboldali Marine Le Pen és Éric Zemmour, a jobbközép Valérie Pécresse és a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon.
Az előrejelzések szerint magas lehet a távolmaradás, a vitatott kérdésekkel és magukkal a jelöltekkel szembeni széles körű közömbösség miatt.
Franciaországban még a 2002-es évinél is alacsonyabb részvételre lehet számítani, amikor az emberek 28,4%-a nem szavazott az első fordulóban. Különböző felmérések szerint a tartózkodás aránya ezúttal 30% körülire becsülhető.
A 47,9 millió szavazásra regisztrált francia közül 14 millióan dönthetnek úgy, hogy vasárnap nem mennek el szavazni, de az ő befolyásuk még így is döntő lehet a végeredményre.
A legnagyobb valószínűséggel a fiatal szavazók tartózkodnak, akik a jelek szerint jobban kiábrándultak a politikából, mint az idősebbek.
Az Ipsos France legutóbbi, 12 600 ember körében végzett felmérése szerint a 18-24 évesek 40%-a valószínűleg tartózkodni fog, ami több mint kétmillió szavazatot jelentene. Ez az arány a 25-34 évesek körében 45%-ra emelkedik, ami 2,2 millió szavazót érint.
A legfiatalabb szavazók körében Yannick Jadot (Zöldek) érte el a legjobb eredményt, őt követi Jean-Luc Mélenchon, aki Marine Le Pennel együtt szintén jól szerepel a 25-34 évesek körében. Őket büntetheti tehát leginkább a fiatalok alacsony mozgósítottsága.
Minél idősebbek a szavazók, annál nagyobb valószínűséggel mennek el szavazni.
A mobilizáció különösen alacsony azok körében is, akik nem tartják magukat egyetlen politikai párthoz sem kötődve: a szavazók fele nem biztos, hogy szavazni fog, vagy nem is szándékozik. A politikai közelséget kifejező választók közül a baloldaliak valamivel kevésbé mobilizáltak, mint a jobboldaliak vagy a centristák.
Egy másik kritikus tényező ezen a választáson a választók nagyfokú bizonytalansága, akik közül sokan még nem döntöttek.
Az Ipsos France szerint a biztos szavazók 32%-a még nem döntötte el, kire szavaz, és ezt a számot más felmérések is megerősítik.
Macron és a két fő szélsőjobboldali jelölt támogatói a legkevésbé bizonytalanok (25% alatt).
Azok, akik azt mondják, hogy a baloldali jelölteket támogatják, sokkal bizonytalanabbak, akárcsak a jobboldal jelöltjének, Valérie Pécresse-nek a szavazói. A zöldek jelöltjének, Yannick Jadot-nak a támogatói szavaznak a legkevésbé (potenciális szavazóinak 58%-a), őket követi Pécresse (39%) és Mélenchon (34%).
Ezek akár 10 millió szavazót is jelenthetnek. Le Pen és Mélenchon számára a második hely a tét.
Forràs: Euractiv
