Az EU vezetői igyekeznek nyomást gyakorolni Kínára, hogy az Oroszorszàg elleni szankciókat ne játssza ki
Az uniós vezetők mai virtuális találkozójukonn, ami az első EU-Kína csúcstalálkozó 2020 júniusa óta, nyomást igyekeznek majd gyakorolnak kínai kollégáikra Peking álláspontjáról és lehetséges szerepéről az ukrajnai orosz inváziót illetően.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Josep Borrell, az EU vezető diplomatája délelőtt két ülést tart Li Keqiang kínai miniszterelnökkel, délután pedig Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
A kínai ujgur kisebbség helyzete miatti tavalyi szankcióváltás, majd az EU-tag Litvánia Tajvan miatt Peking által az EU-tag Litvániával szemben alkalmazott kereskedelmi nyomásgyakorlás megnehezítette a találkozó előkészületeit.
A kapcsolatok romlása
A Brüsszel és Peking közötti kapcsolatok tovább romlottak, miután az utóbbi nem ítélte el Moszkva ukrajnai támadását. Egyesek az EU-ban egy kínai-orosz blokk kialakulását látják az USA-val, az EU-val és a liberálisabb gondolkodású szövetségesekkel szemben.
Az EU számára a következő napok és hetek kínai reakciója döntő fontosságú lesz, mivel Brüsszel mindenképpen biztosítékokat vár Pekingtől arra vonatkozóan, hogy nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak, és nem segít Moszkvának kijátszani az ukrajnai invázió miatt bevezetett nyugati szankciókat.
“Nagyon konkrét jelentősége van annak, hogy Kína használja-e vagy sem a befolyását a tűzszünet, a humanitárius folyosók létrehozása érdekében, hogy nem segít vagy nem segít a szankciók kijátszásában” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő a csúcstalálkozó előestéjén újságíróknak, az uniós körökben az ügyben megfigyelhető szokatlanul nyílt nyelvezetet használva.
“Ez lesz az egymillió dolláros kérdés a teremben” – tette hozzá ugyanez a tisztviselő, amikor az esetleges uniós reakcióról kérdezték, ha Kína támogatóbb álláspontot képvisel Moszkvával szemben, például azzal, hogy segít az orosz kormánynak kijátszani a szankciókat.
Kínának szüksége van az uniós kereskedelemre
Arra a kérdésre, hogy az EU szankciókat alkalmazhat-e Kínával szemben, még ha az fontosabb kereskedelmi partnerként is, egy uniós tisztviselő azt mondta: “a gazdasági függőség mindkét irányba megy. De a kínai függőség Európától erősebb, mint az európai függőség Kínától”. Azzal érveltek, hogy a kínai elnöknek nem állna érdekében kockáztatni az EU-hoz fűződő gazdasági kapcsolatokat.
Az uniós tisztviselő rámutatott, hogy Kína globális kereskedelmének több mint egynegyede tavaly a blokkal és az Egyesült Államokkal bonyolódott, szemben az Oroszországgal folytatott mindössze 2,4%-kal.
Az sem valószínű, hogy Hszi Csin-ping alá akarná ásni saját politikai karrierjét, arra hivatkozva, hogy a kínai kormány már régóta képes stabilitást és növekedést ígérni,
“Vajon Xi Jinping kockáztatni akarja ezt? Nem hisszük, hogy igen” – tette hozzá ugyanez az uniós tisztviselő.
Wang Yi kínai külügyminiszter a héten megismételte Kína felhívását a béketárgyalásokra, hozzátéve, hogy minden fél jogos aggodalmait figyelembe kell venni.
Arra a szerdai kérdésre, hogy mit vár a kommunista vezetés a csúcstalálkozótól, a Reuters szerint a kínai külügyi szóvivő egyszer sem említette név szerint Ukrajnát.
“A nemzetközi helyzet instabil és változékony, a bizonytalanság növekszik” – mondta a szóvivő, Wang Wenbin, hozzátéve: “Kína és az EU a világbéke két nagyhatalma”.
Egy magas rangú uniós tisztviselő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy Kínának “fel kell ismernie, hogy miközben azt hiszi, hogy (az ukrajnai orosz inváziónak) semmi köze az EU és Kína kapcsolatához, valójában mégis van”.
Kína Ukrajnával kapcsolatos nem egyértelmű álláspontja azonban nem az egyetlen potenciális konfliktuspont az európai és a kínai vezetők között.
“Az EU és Kína közötti kapcsolatok már korábban is egyre nehezebbek voltak” – mondta egy uniós tisztviselő.
az első EU-Kína csúcstalálkozón 2020 júniusa óta, nyomást gyakorolnak kínai kollégáikra Peking álláspontjáról és lehetséges szerepéről az ukrajnai orosz invázió alatt.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Josep Borrell, az EU vezető diplomatája délelőtt két ülést tart Li Keqiang kínai miniszterelnökkel, délután pedig Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
A kínai ujgur kisebbség helyzete miatti tavalyi szankcióváltás, majd az EU-tag Litvánia Tajvan miatt Peking által az EU-tag Litvániával szemben alkalmazott kereskedelmi nyomásgyakorlás megnehezítette a találkozó előkészületeit.
A kapcsolatok romlása
A Brüsszel és Peking közötti kapcsolatok tovább romlottak, miután az utóbbi nem ítélte el Moszkva ukrajnai támadását. Egyesek az EU-ban egy kínai-orosz blokk kialakulását látják az USA-val, az EU-val és a liberálisabb gondolkodású szövetségesekkel szemben.
Az EU számára a következő napok és hetek kínai reakciója döntő fontosságú lesz, mivel Brüsszel mindenképpen biztosítékokat vár Pekingtől arra vonatkozóan, hogy nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak, és nem segít Moszkvának kijátszani az ukrajnai invázió miatt bevezetett nyugati szankciókat.
“Nagyon konkrét jelentősége van annak, hogy Kína használja-e vagy sem a befolyását a tűzszünet, a humanitárius folyosók létrehozása érdekében, hogy nem segít vagy nem segít a szankciók kijátszásában” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő a csúcstalálkozó előestéjén újságíróknak, az uniós körökben az ügyben megfigyelhető szokatlanul nyílt nyelvezetet használva.
“Ez lesz az egymillió dolláros kérdés a teremben” – tette hozzá ugyanez a tisztviselő, amikor az esetleges uniós reakcióról kérdezték, ha Kína támogatóbb álláspontot képvisel Moszkvával szemben, például azzal, hogy segít az orosz kormánynak kijátszani a szankciókat.
Kínának szüksége van az uniós kereskedelemre
Arra a kérdésre, hogy az EU szankciókat alkalmazhat-e Kínával szemben, még ha az fontosabb kereskedelmi partnerként is, egy uniós tisztviselő azt mondta: “a gazdasági függőség mindkét irányba megy. De a kínai függőség Európától erősebb, mint az európai függőség Kínától”. Azzal érveltek, hogy a kínai elnöknek nem állna érdekében kockáztatni az EU-hoz fűződő gazdasági kapcsolatokat.
Az uniós tisztviselő rámutatott, hogy Kína globális kereskedelmének több mint egynegyede tavaly a blokkal és az Egyesült Államokkal bonyolódott, szemben az Oroszországgal folytatott mindössze 2,4%-kal.
Az sem valószínű, hogy Hszi Csin-ping alá akarná ásni saját politikai karrierjét, arra hivatkozva, hogy a kínai kormány már régóta képes stabilitást és növekedést ígérni,
“Vajon Xi Jinping kockáztatni akarja ezt? Nem hisszük, hogy igen” – tette hozzá ugyanez az uniós tisztviselő.
Wang Yi kínai külügyminiszter a héten megismételte Kína felhívását a béketárgyalásokra, hozzátéve, hogy minden fél jogos aggodalmait figyelembe kell venni.
Arra a szerdai kérdésre, hogy mit vár a kommunista vezetés a csúcstalálkozótól, a Reuters szerint a kínai külügyi szóvivő egyszer sem említette név szerint Ukrajnát.
“A nemzetközi helyzet instabil és változékony, a bizonytalanság növekszik” – mondta a szóvivő, Wang Wenbin, hozzátéve: “Kína és az EU a világbéke két nagyhatalma”.
Egy magas rangú uniós tisztviselő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy Kínának “fel kell ismernie, hogy miközben azt hiszi, hogy (az ukrajnai orosz inváziónak) semmi köze az EU és Kína kapcsolatához, valójában mégis van”.
Kína Ukrajnával kapcsolatos nem egyértelmű álláspontja azonban nem az egyetlen potenciális konfliktuspont az európai és a kínai vezetők között.
“Az EU és Kína közötti kapcsolatok már korábban is egyre nehezebbek voltak” – mondta egy uniós tisztviselő.
Forràs: Euractiv
