Dánia mérlegeli az EU védelemi politikájához való csatlakozást
Dánia az ukrajnai orosz inváziót követően június 1-jén tartandó népszavazáson szavazásra bocsátja az EU védelmi politikájához való csatlakozás kérdését.
Koppenhága emellett jelentősen megnöveli védelmi költségvetését, és arra törekszik, hogy válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára, függetlenítse magát az orosz földgáztól – közölte Mette Frederiksen dán miniszterelnök.
A skandináv ország fokozatosan növeli védelmi kiadásait, hogy 2033-ra elérje a GDP 2 százalékát, ami a főbb parlamenti pártok közötti megállapodás értelmében mintegy 18 milliárd dán korona (2,65 milliárd dollár) éves védelmi kiadásnövekedést jelent.
A pártok abban is megállapodtak, hogy a következő két évben 7 milliárd koronát különítenek el a dán védelmi, diplomáciai és humanitárius erőfeszítések megerősítésére.
“Történelmi idők történelmi döntéseket követelnek” – mondta Frederiksen egy koppenhágai sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy ez “az utóbbi idők legnagyobb beruházása a dán védelembe”.
Dánia, amely NATO-tag, 2019-ben megállapodott abban, hogy a katonai kiadásokat a gazdasági teljesítménye 1,35%-áról 2023-ra 1,5%-ra növeli, de az Egyesült Államok részéről nyomás alatt állt, hogy elérje a NATO 2%-os célját.
Németország a múlt héten közölte, hogy meredeken, a GDP több mint 2%-ára növeli védelmi kiadásait, és gyorsan csökkenti az orosz energiától való függőségét.
“Putyin értelmetlen és brutális támadása Ukrajna ellen új korszakot, új valóságot hirdetett Európában” – mondta Frederiksen.
Forràs: Euractiv
