Moldova is gyorsított uniós tagságért folyamodott
Moldova hivatalosan is kérte gyorsított eljárásban történő uniós tagságát, csatlakozva ezzel Ukrajnához és Grúziához, az úgynevezett társult trióhoz, egy héttel azután, hogy Oroszország megkezdte ukrajnai invázióját.
A szomszédos Ukrajnában dúló háború hatására Maia Sandu moldovai elnök, a miniszterelnök és a parlamenti elnök csütörtökön aláírta országa hivatalos csatlakozási kérelmét az EU-hoz.
“30 évbe telt, amíg Moldova elérte az érettséget, de ma az ország készen áll arra, hogy felelősséget vállaljon saját jövőjéért” – mondta Sandu, mielőtt az aláírt dokumentumot a televíziós kamerák elé tartotta.
“Békében, jólétben akarunk élni, a szabad világ részei akarunk lenni. Míg egyes döntésekhez idő kell, másokat gyorsan és határozottan kell meghozni, és kihasználni a változó világ adta lehetőségeket” – mondta.
Elmondta, hogy a pályázatot a következő napokban küldik el Brüsszelbe.
Moldova lépése ugyanazon a napon történt, amikor a keleti partnerséghez tartozó Grúzia hivatalosan is kérte felvételét a blokkba.
Moldova 2014-ben társulási megállapodást írt alá az EU-val, amelynek célja, hogy a blokk politikai és gazdasági normáihoz igazodjon, de a megállapodás nem garantálta a tagságot.
A 2,6 millió lakosú ország, amely Európa egyik legszegényebb országa, szerdán és csütörtökön Josep Borrell uniós vezetőnek adott otthont, a hétvégén pedig Antony Blinken amerikai külügyminisztert fogadja.
Borrell, aki szerdán Sandu mellett beszélt, azt mondta, hogy aggodalomra ad okot a “határ menti instabilitás”, amelyet a konfliktus generálhat.
“A biztonsági kockázatok Moldovára nézve komolyak” – mondta, hangsúlyozva, hogy a fővárosból, Chisinauból “hallani lehet a bombák zaját a határon túlról”, ahol az orosz erők katonai műveleteket folytatnak Ukrajnában a határai mellett.
Az oroszbarát és az EU-párti erők azóta versengenek az ország fővárosában, Chisinauban az irányításért, hogy Moldova 1991-ben elnyerte függetlenségét a Szovjetuniótól.
Forràs: Euractiv
