Belgium az uniós miniszterek rotációs rendszerérnek bevezetéséről vitázik
A nyelvileg megosztott Belgium többrétegű politikai struktúrán keresztül működik. A mindössze 1,2 millió lakosú belga fővárosban, Brüsszelben például négy miniszter felel az egészségügyi politikáért.
Egyes területeken ezek a hatalommegosztási megállapodások átterjedtek az uniós szférára. Míg más uniós országok minden területre egy-egy minisztert küldenek az ország képviseletére, Belgiumban évek óta rotációs rendszerben váltogatják, hogy ki menjen az EU-ba néhány kiválasztott kérdésben, például a környezetvédelem vagy az oktatás területén, és most Belgium legnagyobb politikai pártja, a flamand nacionalisták újjáélesztik azt a törekvést, hogy ezt a megállapodást újabb területekre terjesszék ki.
Egy kívülálló számára ez az elképzelés nem tűnik túl hitelesnek. Belgiumban csak a foglalkoztatásért felelős miniszterek száma öt. Hogyan segíthetne egy olyan intézménynek, amely már amúgy is a saját szklerotikus döntéshozataláról ismert, ha mindannyian rotációs rendszerben dolgoznának az EU folyosóin?
De néhány belga számára ez tökéletesen érthető.
A jelenlegi rendszer az 1990-es évek óta létezik, és azóta a belga régiók az állami reformok révén új hatáskörökhöz jutottak. A belga törvények szerint pedig a regionális kormányok felelősek hatáskörük nemzetközi dimenziójáért. Ez úgy is értelmezhető, hogy a belgáknak rotációs rendszerben kellene minisztereket küldeniük az uniós találkozókra – olyan találkozókra, amelyekre minden más ország ugyanazt a minisztert küldi.
Karl Vanlouwe, a flamand nacionalisták (N-VA) parlamenti képviselője felsorolta azokat az uniós területeket, amelyeken rotációs rendszerben működő belga minisztereket szeretne: gazdaság, igazságügy, belügyek, távközlés, külügyek.
“Helyet akarunk az asztalnál” – mondta.
Forràs: Politico
