Az ukrán helyzet a diplomáciai sértegetések szintjére süllyedt
Olaf Scholz német kancellárt azzal vádolták, hogy az ukrajnai válság megoldása terén igen gyengén szerepel és puhány Oroszországgal szemben. A Kremlben tett keddi látogatásán azonban nemcsak hogy szembe szállt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de úgy tűnt, élvezte is.
Politikai szakértők azon tűnődtek, hogy a decemberben hivatalba lépett, szelíd modorú Scholz vajon hogyan fog az “oroszlán barlangjába” lépni. Az orosz tisztviselőkről köztudott, hogy nyilvánosan gúnyolódnak, vagy próbálják kijátszani a látogatóikat, hogy próbára tegyék az erejüket.
Scholz azonban váratlanul harcias volt a Putyinnal tartott közös sajtótájékoztatóján egy egynapos moszkvai látogatás során, amely az Ukrajna elleni orosz invázió elhárítását célzó kétségbeesett diplomáciai erőfeszítések része volt – még akkor is, ha megőrizte a rá jellemző csendes, kimért hangnemet.
Amikor Putyin bírálta a NATO-t, mondván, hogy az 1999-ben a volt Jugoszlávia bombázásával háborút indított Európában, Scholz visszavágott, mondván, hogy ezt a népírtás megakadályozására tették, utalva ezzel a koszovói albánok üldözésére. Putyin azzal válaszolt, hogy Oroszország népirtásnak tekinti az orosz nemzetiségűekkel szembeni bánásmódot a kelet-ukrajnai Donbassz régióban. Később egy önálló sajtótájékoztatón Scholz azt mondta, hogy Putyin a népírtás szó használata téves.
Scholz még azt is kifigurázta, hogy Putyin fél a NATO keleti bővítésétől, tekintettel arra, hogy az nem szerepel a közeljövőben napirenden, és hogy hosszú ideje áll országa élén.
“Nem egészen tudom, hogy az elnök meddig tervezi, hogy hivatalban marad” – mondta Putyin felé vigyorogva. “Van egy olyan érzésem, hogy ez hosszú idő lehet, de nem örökké”.
