Breszti kötelezettségvállalások: az EU 4 milliárd eurót különít el a műanyagszennyezés elleni küzdelemre
A február 9-11. között Brest városában tartott három napon át 42 országból – köztük 20 államfő, köztük nem európai országok államfői – érkezett szakértők, aktivisták és politikusok fórumokon és műhelymunkákon vettek részt, hogy megvitassák az óceánok életét befolyásoló számos kérdést. Az “Egy-óceán” csúcstalálkozó végén elfogadott úgynevezett “breszti kötelezettségvállalások” szerint összesen 4 milliárd eurót különítenek el a műanyagszennyezés elleni küzdelemre.
A tengerekben keletkező műanyaghulladék elleni küzdelem kapta a legjelentősebb pénzügyi kötelezettségvállalást: 2025-ig 4 milliárd eurót a francia, a német és a spanyol nemzeti bankok, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) a “Tiszta óceánok kezdeményezés” kidolgozására.
A résztvevők elismerték, hogy napjaink egyik legjelentősebb kihívása a nyílt tengerek megőrzése, amelyek a nemzeti partoktól számított 200 tengeri mérföldön túl, tehát nem tartoznak egyetlen állam joghatósága alá sem.
Ezzel kapcsolatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy “globális koalíciót” indít – amely 27 uniós és 16 nem uniós országot foglal magában – a nyílt tengerek fenntartható használatáról és biológiai sokféleségének védelméről szóló szerződés megkötése érdekében.
Mivel az óceán alapvető fontosságú az elsősorban emberi tevékenység által okozott éghajlatváltozás elleni küzdelemben, az Egy óceán csúcstalálkozó lehetőséget nyújtott arra, hogy a különböző gazdasági szereplők kötelezettségvállalásokat tegyenek.
Például 22 európai hajótulajdonos vállalta, hogy konkrét intézkedéseket hoz a víz alatti ökoszisztémát érintő számos területen, amelyeket a Zöld Tenger Európa címke tartalmaz, és amelyek többek között az üvegházhatású gázok kibocsátására, a víz alatti zajra és az olajos kibocsátásra vonatkoznak.
További 35 jelentős szereplő, köztük 18 európai kikötő is vállalta, hogy “felgyorsítja a kikötőben lévő hajók áramellátását” a kikötővárosok szennyezésének csökkentése érdekében.
Több ország is csatlakozott a 2021. januári One Planet csúcstalálkozón létrehozott, “a világ szárazföldi és tengeri területeinek 30%-át 2030-ra megóvni” szándékozó koalícióhoz, vagyis már 84 állam csatlakozott ehhez a szövetséghez.
Emmanuel Macron francia elnök, aki a rendezvény zárónapján Brestben tartózkodott, bejelentette, hogy a francia déli és antarktiszi területek nemzeti természetvédelmi területét (TAAF) kiterjesztik a Crozet és a Kerguelen-szigetcsoportra, valamint az Indiai-óceánban található Saint-Paul és Amszterdam szigetekre. Ez a terület így a világ második legnagyobb tengeri védett területévé válna.
A példátlan csúcstalálkozó által kezdeményezett munka lehetővé teszi, hogy előrelépés történjen a “nyílt tengeri gazdálkodási keretrendszerrel” kapcsolatban, különösen a márciusi New York-i találkozón, hogy még az év vége előtt elfogadják a megállapodást.
Forrás: Euractiv
