Az EU kétségbeesetten keresi a lehetőséget, hogy programjait finanszírozni tudja
Az Európai Unió hihetetlen mennyiségű pénzt szórt ki a koronavírus utáni helyreállítási programokra, így a 750 milliárd eurós Next Generation EU nevű programra, amelyre jelenleg nincs fedezet. A tagországok abban egyeztek meg, hogy a költségeinek egy részét az EU saját bevételéből fedezik. Csakhogy az EU-nak mindössze annyi pénze van, amennyit a tagországok tagdíjként befizetnek. Ez pedig Spanyolország éves költségvetésének felel meg, messze nem elegendő a most kiszórt pénzek fedezetére.
Amennyiben az EU nem lesz képes rövid időn belül pénzt szerezni, akkor a tagállamoknak juttatott vissza nem térítendő forrásokat maguknak a tagállamoknak kell visszafizetniük. Jelen állás szerint azt kell mondanunk, hogy Magyarország igen szerencsés, hogy nem kapta meg a neki járó 7,2 milliárd euró “vissza nem térítendő támogatást”, mert azt így nem kell visszafizetnie. Azoknak a tagállamoknak, amelyek megkapták e helyreállításra szánt összeget, 2027-től kell megkezdeni a most felvett összeg törlesztését.
Honnan lesz az EU-nak pénze?
Az EU elsődlegesen az úgynevezett “kibocsátás-kereskedelem”-ből szándékozik bevételt szerezni. Bár a Kibocsájtás-kereskedelem Európa zöldítését szolgálja, a neve is azt mutatja, hogy nem arra törekszik, hogy megszüntesse Európának a károsanyag kibocsájtást, csupán arra szolgál, hogy kereskedjenek vele. Azok az országok, amelyek a megengedett mennyiségen felül károsanyagot bocsájtanak ki, a felesleget elméletileg eladják azon országoknak, amelyek kibocsájtása még nem éri el az adott szintet. Ez nem egyéb, mint képmutatás, olcsó trükközés. A liberális politika nagy trükkje, amivel csak a kibocsájtó nagyvállalatok járnak jól.
A másik bevételi forrás a “karbonvám” , ami a nevében is mutatja, hogy megint nem a kibocsájtás csökkentését segíti elő, csupán megvámolja a kibocsájtást azzal, hogy az EU-n belüli szén-dioxid-árnak megfelelő hatású szén-dioxid-vámot vet ki az importra.
A következő lehetőség az adózási reform. A nemzetközi társasági adózási keret reformja. 2021. október 8-án több mint 130 ország megállapodott a nemzetközi adózási keret reformjáról: olyan kétpilléres megoldás született az adókikerülés kezelésére, amelynek célja annak biztosítása, hogy a nyereséget ott adóztassák meg, ahol a gazdasági tevékenység folyik és a gazdasági értékteremtés történik. Abban biztosak lehetünk, hogy fából vaskarika. A multinacionális vállalatok továbbra is ide-oda fogják dugdosni a nyereségüket, hogy ne kelljen utána vámot fizetni. A képmutatás magas szintje, amit e tekintetben a tagországok képviselnek.
Legvégül. és ez a lényeg – amennyiben a fent említett forrásokból nem sikerül az EU-nak megfelelő bevételre szert tennie akkor növelni kell a tagállami befizetéseket.
Hahn jelezte, hogy már folynak az előkészületei a második csomagnak, amelyben újabb saját bevételekre tesznek javaslatot. Megemlítette a pénzügyi tranzakciós adót és a társasági ágazathoz kötődő új adónemet.
A képviselők arra voltak kíváncsiak, hogy a tagállamok hogyan fogadták a javaslatot, megkapja-e az indítvány a szükséges támogatást, ami azt jelenti, hogy minden kormánynak támogatnia kell. Konkrétan az is elhangzott, hogy mi történik akkor, ha Magyarország és Lengyelország megvétózza az új saját forrásokat.
A saját bevétel vitája most folyik az Európai Parlamentben. Kimenetele máris kétséges, hiszen alig hihető, hogy a képviselők képesek lesznek rövid időn belül egyességre jutni.
Forrás: Napi EU
