Brüsszelben zsákutcába futott a NATO-orosz tárgyalás
A NATO és Oroszország közel négy órán át tartó tárgyalása patthelyzetben végződött Brüsszelben, miután a NATO határozottan elutasította Moszkva azon követelését, hogy ne bővítsék tovább a szövetségi tagságot, és vonják ki a NATO-erőket Kelet-Európából.
“Sok kérdést meg tudunk vitatni, de néhány alapelven nem tudunk változtatni” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a találkozót követő sajtótájékoztatón.
Elmondta, hogy a szövetségesek hajthatatlanok abban a kérdésben, hogy nem engednek Oroszország azon követelésének, hogy Ukrajna és Grúzia soha ne csatlakozzon a szövetséghez, és nem engedik, hogy Moszkva akarja megmondani, hogy a szövetséges országok hol helyezzék el erőiket.
Az eredménytelenség azt sugallta, hogy a szerdai találkozó, valamint az Egyesült Államokkal hétfőn Genfben folytatott első nyolcórás kétoldalú megbeszélések után az orosz diplomatáknak most haza kell térniük, hogy további utasításokat kapjanak Vlagyimir Putyin elnöktől.
Az e heti találkozókat, amelyeket csütörtökön egy harmadik találkozó követ Bécsben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél, válaszul hívták össze, hogy Oroszország 100 ezer katonát mozgósított az ukrán határ mentén, és Oroszország katonai csapással fenyegetőzött, ha nem teljesítik biztonsági követeléseit.
“Valós a veszélye van egy új fegyveres konfliktusnak Európában” – mondta Stoltenberg. “Világosan látjuk a helyzetet. Ezért azt az üzenetet is eljuttattuk Oroszországnak, hogy ha katonai erőt alkalmaznak, annak súlyos következményei lesznek; gazdasági szankciók; politikai szankciók” – mondta.
Decemberben, amikor az Egyesült Államok Ukrajna esetlegesen küszöbön álló orosz inváziójára figyelmeztetett, a Kreml két olyan szerződéstervezetet terjesztett elő, amelyek nyugati tisztviselők és diplomaták szerint alapvetően átírnák Európa biztonsági architektúráját.
