Nyugat-Balkán: a jogállamiság erősítésére pumpált eurómilliók kárba vesztek
Az Európai Bizottság kénytelen elismeri, hogy a nyugat-balkáni jogállamisági reformok érdekében tett erőfeszítései nem hozzák meg a kívánt eredményt, miután az Európai Számvevőszék jelentése szerint a 700 millió euró értékű uniós támogatás “ment el a semmire”.
“A jogállamiságnak a Nyugat-Balkánon nyújtott uniós támogatás egyértelműen nem volt sikeres a változások elérésében” – mondta Juhan Parts, a számvevőszék egyik tagja sajtóközleményében.
Megjegyezte, hogy nem csak az EU a hibás, hanem a helyi kormányok “elégtelen politikai akarata és az elkötelezettségének hiánya” is, ami ahhoz vezetett, hogy az uniós támogatás “általában nem volt elegendő az olyan területeken jelentkező problémák leküzdésére, mint az igazságszolgáltatás függetlensége, a hatalomkoncentráció, a politikai beavatkozás és a korrupció”.
Az ellenőrök bírálták az EU-t a projektek finanszírozására és végrehajtására vonatkozó előfeltételek “következetlen alkalmazása miatt”. Hozzátették, hogy Brüsszel “ritkán élt a támogatás felfüggesztésének lehetőségével abban az esetben, ha a kedvezményezett nem tartotta tiszteletben a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának alapelveit”, megjegyezve, hogy ezeket a mechanizmusokat alkalmazni kellene, mivel számos ország számos kulcsfontosságú területen stagnál, vagy akár vissza is csúszik.
Továbbá megállapította, hogy gyakran nem mérik az eredményeket az EU által irányított projektek tekintetében, és “kevés projekt lesz valószínűleg fenntartható”. A fenntarthatóság hiánya azt jelenti, hogy az EU által irányított projektekbe pumpált pénzek de facto kárba vesznek, ha nem vezetnek tartós változáshoz.
“A folyamatban lévő reformok hitelüket vesztik, ha nem hoznak kézzelfogható eredményeket” – folytatta a jelentés.
Az Európai Bizottság üdvözli a jelentést, és megjegyzi, hogy a jelentés szerint “a jogállamiság terén is történt néhány pozitív fejlemény, például az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítása és a jogállamiság fejlesztése”. Megjegyezték azt is, hogy a hiba részben “a reformok előmozdítására irányuló elégtelen hazai politikai akarat” miatt van.
Forrás: Euractiv
