Baljós kísértet jelent meg Európa felett

A tegnap Genfben tartott, mintegy nyolc órán át tartó tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón a vezető tárgyalópartnerek, Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes és Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes kibékíthetetlen nézeteltérésekről számoltak be  a kulcsfontosságú biztonsági kérdéseket illetően, amelyek a jövőbeli konfliktus baljós kísértetét lebegtetik Európa felett.

Rjabkov ismét kemény garanciákat követelt arra, hogy Ukrajna és Grúzia “soha, de soha” nem csatlakozhat a NATO-hoz, Sherman pedig határozottan elutasította az ötletet, és az Egyesült Államok számára az egyik “eleve kizárt kérdésnek” nevezte. A megosztottság olyan furcsa helyzetet teremtett, amelyben mindkét fél látszólag elismerte, hogy a tárgyalások végső soron kudarcra vannak ítélve, legalábbis néhány alapvető kérdésben, ugyanakkor nyitottságot mutattak a folyamatos, nyílt végű kötelezettségvállalásra, de erre egyik fél sem szabott határidőt.

Sherman igyekezett hosszú időbeosztást kialakítani a megbeszélésekhez, megjegyezve, hogy Oroszország egyes követelései potenciálisan új fegyverzetellenőrzési szerződéseket foglalnának magukban, amelyek megtárgyalása hónapokig, ha nem tovább tartanának. Rjabkov a maga részéről azt mondta, hogy gyors eredményekre van szükség.

“Nem hónapokról vagy hetekről beszélünk, gyors válaszra van szükségünk” – mondta. “El kell indítanunk a dolgokat.” De még az Ukrajna NATO-tagságának kilátásaival kapcsolatos fő követelésével kapcsolatban is, Rjabkov hallgatólagosan elismerte a potenciálisan hosszú menetrendet, mondván, hogy Moszkva reméli, hogy a NATO vezetőinek június végére tervezett madridi csúcstalálkozóján nyilatkozatot tesznek a kérdéssel kapcsolatban.

Kijev és nyugati támogatói számára talán a legközvetlenebb megkönnyebbülést az jelentette, hogy Rjabkov határozottan elutasította azt az elképzelést, hogy Moszkva újabb inváziót szándékozik indítani Ukrajnában, ahol 2014-ben erőszakkal elfoglalta és annektálta a Krímet, és fegyverrel és finanszírozással folytat szeparatista háborút a keleti Donbassz régióban, amelyben már több mint 14 000 ember halt meg.

“Lényegében azt mondják, hogy Oroszország el akarja cserélni az Ukrajnával szembeni, idézőjelbe tett fenyegetését az Egyesült Államok és a Nyugat nagyobb rugalmasságára” – mondta Rjabkov. “Ez nem így van, mert nem áll szándékunkban lerohanni Ukrajnát. És így nincs mivel kereskedni”.

Rjabkov többféleképpen, más-más nyelvezetet használva tért vissza a lényegre. “Nem áll szándékunkban megtámadni Ukrajnát Oroszország felől” – mondta egy alkalommal. “Egyik sem”. Egy másik ponton azt mondta: “Egyetlen okunk sincs arra, hogy valamiféle eszkalációs forgatókönyvtől kelljen tartani”.

Forrás: Politico