Macron: A francia elnökség után nem fogunk ráismerni Európára
A január 1-jén kezdődő francia EU-elnökség “az egészségügyi és éghajlati válság”, a “növekvő globális egyenlőtlenségek”, de az EU keleti határán tapasztalható “növekvő feszültségek” közepette is zajlik majd – mondta Macron nyitóbeszédében.
Franciaország uniós tanácsi elnöksége egybeesik az április 10-én és 24-én esedékes franciaországi választásokkal is, amelyeken Macron nagy valószínűséggel jelöltként indul. Arra a kérdésre, hogy fennáll-e annak a veszélye, hogy az EU tanácsi elnökségét kihasználja nemzeti kampánya népszerűsítésére, Macron azt mondta, hogy “nem Párizs választotta a naptárat”.
A francia elnökség első célkitűzése az lesz, hogy “a határainkon belüli együttműködés Európájából egy erős Európává váljon a világban, amely teljesen szuverén, szabadon hozhatja meg saját döntéseit és ura saját sorsának” – mondta az államfő is.
Macron beszédében elmondta, hogy jobb “ellenőrzést” szeretne Európa határai felett, ami szerinte “elengedhetetlen feltétele” a migrációs kihívás kezelésének, a “hibrid” háborúkkal való szembenézésnek és az “emberi drámák” elkerülésének. Ennek szellemében a schengeni határmentes térség reformját szorgalmazta az euróövezet mintájára, egy politikai irányítóbizottság létrehozásával és a miniszterek rendszeres találkozóival.
Franciaország emellett kiáll egy “sürgősségi határőrizeti támogatási mechanizmus” létrehozása mellett, az uniós határvédelmi ügynökséggel, a Frontexszel együttműködve, amely szükség esetén lehetővé tenné a rendfenntartó erők és felszerelések gyors bevetését a határokon.
“A reakciók túl későn érkeznek. A mechanizmusokat túlságosan specifikus módon hozzák létre” – tette hozzá a francia vezető.
Az elnök azt is elmondta, hogy “előbbre szeretné vinni az európai migrációs csomagot”, folytatni kívánja a származási és tranzitországokkal való együttműködést, de a migránsokat kísérő és a másodlagos áramlásokra vonatkozó szabályok összehangolásával is.
Macron külpolitikai ambíciói különösen Európa védelmét érintik.
Emlékeztetett arra, hogy ezen a területen “jelentős előrelépés” történt, és különösen az Európai Védelmi Alap 2017-es elindítását említette. Most ennek “operatívabb szakaszba kell lépnie”, és az uniós tanácsi elnökséget “a stratégiai iránytű meghatározásának pillanatává” kell tenni.
