Az Európai Bizottság megtette az első lépést a jogállamisággal kapcsolatos intézkedések terén
Az Európai Bizottság levélben fordult Magyarországhoz és Lengyelországhoz, amelyben azt írta, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos problémák, a korrupció elleni eredménytelen büntetőeljárás és a közbeszerzés hiányosságai veszélyeztethetik az EU pénzügyi érdekeit.
A POLITICO által látott két levél nem hivatalos első lépés egy olyan mechanizmus elindítása felé, amely lehetővé teszi, hogy a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt uniós pénzeket vonjanak meg országoktól. A leveleket Gert-Jan Koopman költségvetési főigazgató írta alá, és pénteken küldték el Magyarországnak és Lengyelországnak.
Az év elején életbe lépett, de hivatalosan még nem alkalmazott mechanizmus lehetővé teszi, hogy a blokk csökkentse a tagországok támogatását, ha a jogállamiság bizonyos megsértése sérti a blokk pénzügyi érdekeit vagy az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását.
A Budapestnek címzett levélben a Bizottság rendszerszintű problémákat és a magyarországi korrupcióval kapcsolatos elszámoltathatóság hiányát írta le, és 16 konkrét kérdést intézett a magyar hatóságokhoz olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint az összeférhetetlenség, az uniós finanszírozás kedvezményezettjei, valamint a független bíróságok általi igazságügyi felülvizsgálat biztosítása.
Az Európai Bizottság rámutatott, hogy a blokk csalás elleni hivatala, az OLAF megállapította, hogy a 2016 és 2020 közötti időszakban Magyarország pénzügyi ajánlásai a regionális fejlesztés és a mezőgazdaság területén “majdnem nyolcszorosan meghaladják az uniós átlagot”.
Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy “az elmúlt években Magyarország a bizottsági szolgálatok ellenőrzéseit és az OLAF vizsgálatát követően több alkalommal is nagy mennyiségű szabálytalan projektet vagy kiadást vont ki az uniós finanszírozásból”, miközben ezeket a projekteket továbbra is nemzeti finanszírozásból finanszírozta, ami “az ilyen gyakorlatok gyakorisága miatt negatívan hat a bizottsági ellenőrzések és auditok, valamint az OLAF-vizsgálatok visszatartó erejére”.
Azokra az aggodalmakra utalva, hogy Orbán Viktor miniszterelnök közeli barátai és családtagjai kapják a magyarországi uniós támogatások nagy részét, a Bizottság felkérte a magyar hatóságokat, hogy “jelöljék meg az uniós forrásokból származó, a Balaton térségében megvalósuló projektek finanszírozására fordított összegeket”, és “adják meg azon tíz természetes személyek vagy vállalkozások csoportjának listáját, amelyek a legnagyobb arányban részesülnek az uniós területhez kapcsolódó közvetlen kifizetésekből az uniós közös agrárpolitikából Magyarországon”.
Az Európai Bizottság rámutatott a magyar kormány tagjait érintő lehetséges összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályokra is, megjegyezve, hogy jelenlegi miniszterek és államtitkárok tagjai vitatott “közérdekű alapítványok” – köztük olyan felsőoktatási intézmények – kuratóriumainak, amelyek uniós támogatásban részesülhetnek.
A magyar kormányt továbbá arra kérték, hogy jelezze, milyen intézkedéseket tett “a budapesti repülőtér részvényeinek esetleges értékesítésével kapcsolatos esetleges összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére”.
Forrás: Politico
