India gazdasági ereje, a periféria országai és a szuverenitás Dél-Ázsiában
A Nordic Institute of Stability Studies (NISS), egy dániai székhelyű tudásközpont nemzetközi online találkozót szervezett “India gazdasági ereje, a periféria országai és a szuverenitás Dél-Ázsiában” címmel.
Muhammad Athar Javed, a NISS főigazgatója kijelentette, hogy a regionális együttműködés hiánya arra utal, hogy India túlstrukturált gazdasági hatalma és a periféria országaival szembeni antagonista diplomáciai politikája miatt a SAARC platform hatástalanná vált.
Prof. Dr. Scott Lucas, a Birminghami Egyetem (Egyesült Királyság) emeritus professzora kiemelte a “uralom helyett erő” gondolatát, és azt mondta, hogy nem azért akarja elkerülni az uralmat, mert az uralmat nem lehet legyőzni, hanem azért, mert az uralmat általában politikai fogalomként dobják ki. Az egyik ember uralomra törekszik, míg a más az együttműködésre”.
Robert Gallimore, pedagógus és biztonságpolitikai szakértő azon a véleményen volt, hogy India gazdasági uralmi politikája a periféria országai felett a gyarmatosítást és a katonai erő alkalmazását, valamint más elnyomó eszközök használatát tükrözi. India nagyhatalom a térségben, és sok szomszédja kiszolgáltatott neki”.
Dr. Anil Sigdel, a washingtoni Nepal Matters for America alapítója elmondta, hogy “a 21. században az Ázsiával való kapcsolatnak nemcsak stratégiai, hanem komoly gazdasági dimenziói is vannak, ezért fontos szerepet játszik az Indo-csendes-óceáni térség felemelkedésében.
“Indiának fontos szerepet kell játszania az összekapcsolhatóság e spektrumában. India partneri hajlandósága csak addig a mértékig tart, ameddig Nepál igazodik India gazdasági és stratégiai érdekeihez és céljaihoz, ami Nepál számára nem könnyű feladat – sőt, ellentétes egy szuverén nemzet legitim és autonóm döntéshozatalával. Modi szavai sem tükrözik, hogy India minden szomszédjával együtt emelkedik – hogy felidézzük Modi politikáját – “sab ka saath sab ka bikas” mi annyit jelent, hogy “mindannyian együtt emelkedünk”. Nepál egyfajta hiszékeny szomszéd, könnyen átverhető, ha nem is, akkor valamilyen karcsavarással vagy más eszközökkel, néha még embargókkal is rákényszerítheti Modi az országra az akaratát.”- jelentette ki Anil Sigdel.
Shakthi De Silva úr, a Sri Lanka-i Colombói Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének adjunktusa arról beszélt, hogy “Tekintettel Indiának, mint gazdasági hatalomnak a nagyhatalmak általi kihasználtságára, tágabb stratégiai következményeire és a kisebb államok szuverenitásával kapcsolatos aggályaira, ez a politika a kisebb államokra nézve igen aggályos lehet. India nem kedvezményes hitelekből finanszírozza a környező országokat, ami Srí Lankát és más dél-ázsiai országokat az adósságkötelezettségek nem teljesítésének kockázatának teszi ki.
Rajani Thapa, a Tribhuvan Egyetem nemzetközi kapcsolatok és diplomácia PhD-hallgatója szerint “a Brit Rajhoz hasonlóan, amely több mint két évszázadon keresztül gazdasági leigázást folytatott, valamint befolyásolta és ellenőrizte India politikai rendjét, a köztársasági India (1947 óta) hasonló hozzáállást tanúsított Nepálban (a gazdaság és a politika ellenőrzése). India jelenleg olyan, mintha a Brit Raj örököse lenne. A 2015-ös gazdasági blokádot azért vezették be, mert India elégedetlen volt Nepál új alkotmányával. A nepáli nép mégis India kedvességét tapasztalja, amely titokban gazdasági leigázást jelent “.
Saurav Raj Pant úr, PhD. A Tribhuvan Egyetem nemzetközi kapcsolatok és diplomácia szakos hallgatója kijelentette, hogy “az egyik fő oka annak, hogy India újra hangsúlyt fektet szomszédságára, az, hogy ellensúlyozni kívánja Kína növekvő jelenlétét Dél-Ázsiában. Annak ellenére növekedett India Dél-Ázsiával folytatott kereskedelme 2014-19 között, hogy India nem rendelkezik a földrajzi közelségből adódó előnyökkel.
Forrás: Nordic Institute of Stability Studies
