Cop26: A hőség 4 fokkal fog emelkedni, ami hat órán belül halált okoz majd bizonyos területeken, máshol hányingert és görcsöket okoz
A világsajtó figyelme a cop26-ra, a jelenleg Glasgow-ban zajló ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozóra összpontosul. Alig telt el egy hét a kéthetes találkozóból, és máris címlapokra kerültek a szénenergia fokozatos kivezetésére, a fejlődő országok éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítésére és a metánkibocsátás csökkentésére tett ígéretek. Csakhogy ígéretekkel tele van a padlás. 1992, a Riói Környezetvédelmi Egyezmény óta eltelt időszakban lett volna idő arra, hogy ezekből az ígéretekből valami meg is valósuljon. Sajnos, nem ez történt.
Az Egyesült Királyság meteorológiai hivatala által a cop26 klímacsúcson közzétett kutatás szerint egymilliárd embert fog érinteni a szélsőséges hőstressz, ha az éghajlati válság miatt a globális hőmérséklet 2 Celsius-fokkal emelkedik. A tudósok szerint ez 15-szörös növekedést jelentene a mai érintettségi számokhoz képest.
A Cop26 legfontosabb célja, hogy életben tartsák a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozásának esélyét, de a küldöttek szerint még sok munka vár rájuk a csúcstalálkozó utolsó hetében, hogy ezt elérjék. Pontosan fogalmazva, megint nem történik igazán semmi, ami lényeges hatással lenne a kibocsájtás csökkentésre. Pedig az élet forog kockán!
A Met Office értékelte a nedves hőmérsékletet, amely a hőt és a páratartalmat is magában foglalja. Amint ez a mérőszám eléri a 35 Celsius-fokot, az emberi test nem tudja magát izzadással hűteni, és még az árnyékban ülő egészséges emberek is meghalnak hat órán belül. A Met Office elemzése 32C-os hőmérsékleti határértéket vett figyelembe, amelynél a dolgozóknak rendszeresen pihenniük kell, hogy elkerüljék a hőkimerültséget, legalább az év 10 napján.
Ha az éghajlati vészhelyzet megszüntetésére irányuló erőfeszítések kudarcot vallanak, és a hőmérséklet 4 Celsius-fokkal emelkedik, a világ lakosságának fele szenvedni fog ettől az extrém hőstressztől.
A hőség a globális felmelegedés legnyilvánvalóbb hatása, és egy nemrégiben készült tanulmány szerint a szélsőséges hőség a világ városaiban az elmúlt évtizedekben megháromszorozódott. 2020 nyarán az Egyesült Államok lakosságának több mint egynegyede szenvedett az extrém hőség hatásaitól, a tünetek között hányinger és görcsök is szerepelnek.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a 2017-ig tartó két évtizedben világszerte legalább 166 000 ember halt meg a hőhullámok miatt. Az Egyesült Királyság kormányát hivatalos éghajlati tanácsadói többször figyelmeztették, hogy az ország “szánalmasan felkészületlen” a fokozott hőségre, különösen az olyan érzékeny helyeken, mint a kórházak és az iskolák.
Forrás: The Guardian
