Gázár: Mi legyen a megoldás?
A világszerte emelkedő gáz- és villamosenergia-árak már az EU energiapiacát fenyegetik, de az Európai Bizottság nem hajlandó reagálni. Az uniós miniszterek luxembourgi rendkívüli ülésén a kérdés megvitatása céljából 11 tagállam nagyrészt támogatta Spanyolország és Franciaország javaslatainak elutasítását, amelyek a piac mélyreható reformjára irányultak. Másrészről elismerték, hogy az áremelkedések “veszélyeztetik az európai energiapiac integritását” – mondta a találkozó elnöke, Jernej Vrtovec szlovén infrastrukturális miniszter egy sajtótájékoztatón.
Abban azonban egyetértettek, hogy “nem szabad elhamarkodott döntéseket hozni” – mondta Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa. Az uniós országok számára rendelkezésre álló rövid távú intézkedések “eszköztárát” széles körben jóváhagyták. Ez főként a nemzeti energiaadók ideiglenes csökkentésére épül, amelyek jellemzően az energiaszámlák mintegy harmadát teszik ki. A luxembourgi találkozó a múlt héten ugyanebben a témában tartott uniós csúcstalálkozó és a jövő héten Nagy-Britanniában megrendezésre kerülő COP26 klímacsúcs között zajlott.
Az energiaárak világszerte az egekbe szöktek, mivel számos ország gazdasága a COVID-19 korlátozások miatt hosszú szünet után nagy sebességre kapcsolt. Európában, amely nagymértékben függ a gáz- és olajimporttól, drámai mértékben megugrottak a nagykereskedelmi energiaárak, főként az irányadónak számító spot gázárak szárnyalása miatt.
Spanyolország abban a reményben indult a találkozóra, hogy a COVID-19 vakcinák sikeres közös beszerzéséhez hasonlóan meggyőzheti a többieket a maximális gáz ár és a közös uniós gázbeszerzés támogatásáról. Franciaország, Spanyolországot támogatva, azt is szerette volna megvizsgálni, hogy a gázárat függetlenítsék az energiáért fizetett általános áraktól – ami azt a tényt tükrözi, hogy Franciaország az energia nagy részét atomenergiából szerzi.
Sara Aagesen Munoz, Spanyolország energiaügyi minisztere szerint az energiaár-emelkedés “rendkívüli és sürgős helyzet, amely sürgős intézkedést igényel”.
Európa nyomás alatt
11 ország, köztük Ausztria, Dánia, Finnország, Németország, Írország, Hollandia, Finnország, Svédország és Svédország azonban támogatta az uniós piac alapvető megváltoztatását ellenző nyilatkozatot.
Simson szerint “széles körű egyetértés” van abban, hogy a jelenlegi áremelkedés átmeneti, és “a rendkívüli globális gázkereslet – nem pedig a mi piaci felépítésünk – okozta”.
“Tagadhatatlan, hogy a jelenlegi piaci helyzet nyomás alá helyezi Európát” – mondta, de a hangsúlyt továbbra is az EU azon törekvésére kell helyezni, hogy 2050-re szén-dioxid-semlegessé váljon, ami több beruházást jelent a megújuló energiaforrásokba.
“A jelenlegi modell megváltoztatása kockázatot jelent a piac kiszámíthatóságára, a versenyképességre és a tiszta energiára való átállásunkra nézve” – mondta Simson.