Ez nem az a Joe Biden, akit Európa akart
A Politico elemzése:
Miután legyőzte Donald Trumpot, sok európai hódító hősként üdvözölte Bident – a csendes, vagány kölyköt, aki kirúgta a nagyszájú bohócot a játszótérről. Az uniós vezetők azt a Bident várták, akivel számtalan tengerentúli látogatása során fényképezkedtek, aki rendszeresen részt vett az éves müncheni biztonsági konferencián. A transzatlanti Bident. Az Európa-barát Bident.
Amikor Biden az elnöksége kezdetének megünneplésére összehívott különleges virtuális müncheni biztonsági konferencián kijelentette, hogy “Amerika visszatért”, az európai vezetők nem gondolták, hogy arra az arrogáns felsőbbrendűségre gondol, amely korábban oly gyakran meghatározta Washingtonnak az EU-val és a NATO-val kapcsolatos politikáját.
De pénteken Biden azzal zárta első magas szintű ENSZ-közgyűlést, hogy a Fehér Házban összehívta a “Négyes” – Ausztrália, India, Japán és az Egyesült Államok – vezetőit. Azzal, hogy Biden Ázsiára összpontosított és tüntetően kizárta az európaiakat, világossá tette, hogy ahelyett, hogy egy megfiatalított nyugati szövetség élére állna, amelynek fő partnerei Berlin, Párizs és Brüsszel lennének, inkább kisebb, regionális szövetségek támogatására támaszkodik, olyan szövetségesekére, akik szó nélkül hajlandók az amerikai érdekeket elfogadni.
“A Négyes-csúcstalálkozó alkalmat adott arra, hogy újra az Indo-csendes-óceáni térségre és az általunk remélt célokra vonatkozó elképzeléseinkre összpontosítsuk magunkat és a világot” – jelentették ki a “Négyes” országok vezetői a találkozó utáni nyilatkozatukban.
A nyilatkozatban szerepelt egy sor: “Üdvözöljük továbbá az EU 2021 szeptemberi, az indo-csendes-óceáni együttműködésre vonatkozó stratégiáját”. Ez a mondat inkább volt megalázó, mert azt jelezte, hogy az uniós országok az “elhanyagolható” tömegben vannak, és nem a tanácskozó teremben, ahol az új indo-csendes-óceáni politikát kiépítik.
Ami a technológia kérdését illeti, a “Négyek” hajlandónak bizonyultak arra, hogy egyértelműen Washington Kínával kapcsolatos álláspontjához igazodjanak – és tették éppen abban a kérdésben, amelyben az USA-nak nézeteltérései támadtak európai partnereivel. India mindenkinél elébb ment az amerikai igények kiszolgálásával, idén betiltotta a TikTok, a WeChat és más kínai alkalmazásokat, míg Ausztrália és Japán az elmúlt években szoros szövetségesnek bizonyult a kínai Huawei és más kínai óriáscégek elleni washingtoni nyomásgyakorlásban.
A “Négyes” egyben elősegítette Washington azon tervét, hogy a hasonlóan gondolkodó, demokratikus országokkal – és kínai részvétel nélkül – globális technológiai ellátási láncot építsenek ki, még akkor is, amikor az európai kormányok ellen álltak ennek a Kína-ellenes stratégiának, mert attól tartottak, hogy az árt a Pekinggel való gazdasági kapcsolatoknak, és felpezsdíti az amerikai-kínai technológiai rivalizálást.
Forrás: Politico
