A magyar kormánynak nem kellett a jogállamisághoz kötött uniós hitel
Amint az borítékolható volt, a magyar kormány nem engedett a zsarolásnak. Meg sem várva az Európai Bizottság által kiszabott kéthónapos ultimátumot, máris lépett, 1500 milliárd dollár hitelt vett fel a nemzetközi piactól. Nem teljesült az ellenzék azon rosszmájú előrejelzése sem, hogy így jóval magasabb áron jut hitelhez, hiszen a jelenlegi körülmények között a hitelfelvétel relatívan olcsón történt.
Ráadásul, mivel jórészt a hitelfelvétel a jövő évi beruházások fedezeteként szolgál, nem érinti az uniós eredményszemléletű elszámolást, azaz az akcióval a kormány nem sérti meg a rekordlazára engedett uniós hiánycél-előírásokat sem, azaz tartható az idei évre a költségvetési törvényben rögzített 7,5 százalékos hiány.
E mellett az Államadósság Kezelő központ megbízta a BNP Paribast, a Citibankot, a Goldman Sachsot és a J.P. Morgant egy tízéves és egy harmincéves benchmarkdollárkötvény, továbbá egy hétéves és/vagy húszéves benchmark-eurókötvény kibocsátásának előkészületeivel.
Ezzel a devizakötvény-kibocsátással egyúttal a magyar kormány teljesíti azt a stratégiai célt is, hogy hosszabb lejáratúakra cseréljék a kibocsátott államkötvényeket, valamint azt is, hogy a devizaadósság részaránya továbbra is az állomány tíz–húsz százaléka közti sávban maradjon. Ez a hatalmas méretű kötvénykibocsájtás nem módosítja az államadósságot és az EU által megszabott hiánycélt sem.
Kérdés, mi lesz erre az Európai Bizottság válasza.
Forrás: Államadósság Kezelő Központ
