Stabilitási és Növekedési Paktum: létezik még egyáltalán? Most jön majd a hét szűk esztendő az EU-ban
Az Európai Bizottság közölte, hogy a jövő év végéig megvizsgálja a Stabilitási és Növekedési Paktum javításának lehetőségeit, miközben a tagállamok az uniós költségvetési szabályok reformjával kapcsolatos kemény csatára készülnek.
A tagállamok által a Covid-19-járvány leküzdésére tett kísérleteik miatt az államadósság soha nem látott szintre emelkedett az EU-ban, és várhatóan 2021-ben a GDP mintegy 95%-ában éri el a csúcsot. Ez a szám jóval meghaladja a Stabilitási és Növekedési Paktumban – az EU költségvetési szabályaiban – meghatározott, a GDP 60%-át kitevő adósságküszöböt, amelyet most felfüggesztettek, hogy lehetővé tegyék az európai gazdaságok támogatásához szükséges többletkiadásokat. A keretrendszer azt is előírja, hogy az államháztartási hiánynak a GDP 3%-a alatt kell maradnia.
Bár az európai gazdaság várhatóan az év végére eléri a válság előtti szintet, az EKB figyelmeztetett, hogy a fellendülés sebessége attól függ, hogyan alakul a járvány. Ennek fényében az EU pénzügyminiszterei a hétvégén megkezdték a költségvetési szabályok javításának módjairól szóló megbeszéléseket, amely döntés potenciálisan meghatározhatja, hogy milyen súlyú költségvetési kiigazításokat és adóemeléseket kell majd elfogadniuk az államháztartás visszaszorítása érdekében.
A főként északi tagállamokból és a beruházásbarát keretet támogató déli országokból álló, fiskális stabilitást támogató csoport egyetértett abban, hogy a szabályokat egyszerűsíteni kell, miután évek óta tartó módosítások és átértelmezések nehezítették azok alkalmazását.
A két blokk azonban nem ért egyet abban, hogy a szabályoknak nagyobb teret kellene-e engedniük a beruházásoknak egyes kiemelt területeken, például a zöld kezdeményezésekben. Emellett olyan országok, mint Spanyolország és Franciaország, valamint az Európai Bizottság azzal érveltek, hogy a felülvizsgálat során enyhíteni kellene az államadósság szintjének csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, mivel a jelenlegi módszertan drákói megszorításokat kényszerítene a világjárvány sújtotta gazdaságokra.
“Olyan adósságcsökkentési pályára lesz szükségünk, amely minden tagállam számára reális. Egyensúlyt kell teremtenünk a költségvetési fenntarthatóság és a gazdasági fellendülés támogatásának szükségessége között” – mondta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke a szlovéniai Kranjban tartott miniszteri találkozóra tartva.
