Ne hagyjátok magatokat a szivárvány színeitől elkápráztatni, miközben az EU esik szét!
Az Európai Unió liberális vezetői jó ürügyet találtak arra, hogy elfordítsák a polgárok figyelmét arról, hogy az Unió ezer sebből vérzik. Ügyes húzás, hogy előrángatják a kisebbségi problémákat, központi témává emelve azt, miközben az igazi gondokat sikerül elkendőzni.
Az EU kritikus évek előtt áll. Miközben a hazai ellenzék az Európai Egyesült Államok régen lerágott és eldobott – ugyanis megvalósíthatatlan – internacionalista liberális, föderalista ötletét karolta fel, addig az EU elkezdett darabokra hullani. Az EU legnagyobb problémája az euro fenntarthatatlansága. Mivel a munkanélküliség számos országban fájdalmasan magas, a gazdasági növekedés pedig egyenetlen, vagy stagnál, az euróövezet kormányai bizonytalan pénzügyi helyzetbe kerültek. A fiatalok munkanélkülisége különösen nagy gondot jelent, mivel szociális problémákat okoz, és termékeny táptalajt biztosít a politikai főáramlatokkal szembeni ellenérzéseknek és az euróval szembeni szkepticizmusnak.
A másik nagy gond, az hogy az EU megoldhatatlan demokratikus deficittel küzd, ugyanis struktúráját úgy alakították, hogy az nem felel meg a modern kor demokratikus előírásainak. Miközben az EU sorra követeli meg a tagországoktól a demokratikus normák betartását, önmaga nem működik demokratikus alapon. A struktúrához pedig senki nem mer hozzá nyúlni, mert attól tartanak, az EU-t a jelenlegi körülmények között nem lehetne újra összerakni, és ebben sok az igazság. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy miközben az EU oly harcosan kiáll az LMBQIT mozgalom mellett, magának az EU-nak nincs e kisebbségre vonatkozó, elfogadott törvénye. Van egy stratégia, amit tavaly mutatott be von der Leyen, aminek az elfogadását 2025-re tűzték ki.
Miközben az EU vezetői folyamatosan hangsúlyozzák az EU szerepét a nagyvilágban, az igazság az, hogy az EU-nak semmiféle beleszólása nincs a világpolitikába. Vezetői sorra követik el a diplomáciai bakikat, képzetlenek és tehetségtelenek, egyszerű közalkalmazottak, nem rendelkeznek politikai vízióval, így a világ dolgai immár egyre inkább Kína, Oroszország és az USA kezében összpontosulnak. Az EU legfeljebb, ha kibic lehet. Ahhoz, hogy az EU ismét szerepet kapjon a világpolitikában, mindenek előtt az USA-val, Kínával, Oroszországgal és Afrikával való kapcsolatát kellene alaposan újragondolni és átfogalmazni , és ha ez nem lenne elég, ott van még az energiaügy, amit a zöldek – főleg Németországban- politikai okokból teljesen holtvágányra vittek az atomerőművek elleni fellépéssel. Az EU új zöld politikája iszonyatos szegénységet fog teremteni Európába, ha egyáltalán bele mernek fogni a megvalósításába.
Szem előtt kellene az EU vezetőinek tartani a mezőgazdaság globális változásait is, amivel egyelőre nem tudnak mit kezdeni.
Mindezeket a problémákat nem lehet a szivárványos zászlóval elfedni! Itt a pillanat, amikor az EU vezetőinek szembe kell nézniük az Európa előtt tornyosuló gondokkal, különben végleg lemondhatunk az Unióról!
Forrás: Barcs Endre
