Az Európai Bizottság ma közzétette a jogállamiságról szóló éves országjelentéseket.
E helyen nem állmódunkban a jelentés teljes szövegét közölni magyarul, ezért az ajánlást ide másoljuk teljes, változatlan formájában, ahogy az Európai Bizottság közzétette:
” Ami a hatékonyságot és a minőséget illeti, a magyar igazságszolgáltatási rendszer jól teljesít a az eljárások hossza tekintetében, és magas a digitalizáció szintje. A fizetések fokozatos emelése a bírák és ügyészek fizetésének fokozatos emelése folytatódik.
Ami azonban a bírói függetlenséget illeti, az igazságszolgáltatás a jogérvényesülés terén új fejlemények történtek, amelyek tovább fokozzák a meglévő aggályokat, amelyek a következőkben is kifejezésre jutottak, amelyeket az Európai Parlament által az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése alapján indított eljárás keretében is kifejtettek.
Az új szabályok lehetővé teszik az Alkotmánybíróság tagjainak kinevezését a Legfelsőbb Bíróságba (Kúria), a rendes eljáráson kívüli kinevezést lehetővé téve a gyakorlatba ültették, és lehetővé tették az alábbi személyek megválasztását: az új Kúria-elnök személyét, akinek pozícióját további hatáskörökkel is felruházták. A Kúria-elnökét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács negatív véleménye ellenére választották meg.
Az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére vonatkozó ajánlás, vagyis az európai szemeszter keretében megfogalmazott ajánlás továbbra sem teljesült. Ez magában foglalja a független Országos Igazságszolgáltatási Tanács hatáskörének megerősítését, hogy ellensúlyozni tudja az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörét.
A korrupcióellenes stratégia végrehajtása folyamatban van, de hatálya továbbra is korlátozott.
Továbbra is hiányosságok mutatkoznak a politikai pártok finanszírozása, a lobbizás és a “forgószövetség” tekintetében. A médiapluralizmus továbbra is veszélyben van. Továbbra is aggályok merülnek fel a függetlenséggel és a hatékonyságával kapcsolatban, a Médiatanács határozatainak fényében, melyek a Klubrádió független rádióadójának lekapcsolásához vezettek.
Míg a médiát nem támogatja a COVID-19 világjárványnak a hírmédiára gyakorolt hatását ellensúlyozó programokat hoztak létre a média médiaszerepeinek visszaszorítására.
A jelentős mennyiségű állami reklám továbbra is lehetővé tette a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára. A közérdekű információkhoz való hozzáférést megszigorították a világjárvány idején bevezetett sürgősségi intézkedések révén.
A független médiumok és újságírók továbbra is akadályoztatással és megfélemlítéssel szembesülnek.
Ami a fékek és ellensúlyok rendszerét illeti, a jogalkotás átláthatóságának minősége továbbra is aggodalomra ad okot. Az alkotmány módosítása korlátozni fogja a jogköröket.
Alapvető jogok biztosa több hatáskört kapott, de függetlensége megkérdőjeleződött, miután az az érdekeltek megkérdőjelezték. A Bizottság jogsértési eljárást indított annak érdekében, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről szóló végrehajtási döntés ne szülessen meg. Ezt követően a (magyar) Parlament hatályon kívül helyezte a törvényt, és bevezette a civil társadalom jogszerűségének ellenőrzésére vonatkozó új szabályokat.
A a kormányt kritikusan szemlélő civil és társadalmi szervezetekre továbbra is nyomás nehezedik, miközben aggodalmak merültek fel az újonnan létrehozott jelentős állami finanszírozásban részesülő magánalapítványok tekintetében, amelyeket a jelenlegi kormányhoz közel álló tagok irányítanak.
Forrás: Európai Bizottság