Az Európai Bizottság elküldte a felszólító levelet Magyarországnak

Az Európai Bizottság a mai napon úgy döntött, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak a külföldről támogatott szervezetekről szóló, június 13-án elfogadott új törvénnyel kapcsolatban.

A magyar törvény új kötelezettségeket vezet be az évente 7,2 millió forintot (mintegy 24 000 eurót) meghaladó külföldi finanszírozásban részesülő NGO-k egyes kategóriái tekintetében, amelyek értelmében nyilvántartásba kell vetetniük magukat, és valamennyi közleményükben, weboldalukon és sajtóanyagukban „külföldről támogatott szervezetként” kell magukat megjelölniük, továbbá be kell jelenteniük a magyar hatóságoknak a külföldről kapott finanszírozással kapcsolatos konkrét információkat. A szóban forgó szervezetekkel szemben szankciókat alkalmazhatnak, ha azok nem tesznek eleget az új bejelentési és átláthatósági kötelezettségeknek.

Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „A civil társadalom demokratikus társadalmaink fontos pillére, ezért nem szabad indokolatlanul korlátozni a tevékenységét. Gondosan tanulmányoztuk az NGO-król szóló új törvényt, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az nem felel meg az uniós jognak. Elvárjuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet e kérdés megoldása érdekében. Egy hónapon belül várunk választ a magyar hatóságoktól.”

Az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a törvény az alábbi okokból nem áll összhangban az uniós joggal:

• A törvény indokolatlanul beavatkozik az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokba, különösen az egyesülés szabadságához való jogba. Az új törvény akadályozhatja az NGO-kat az adománygyűjtésben, korlátozva a feladataik ellátására való képességüket.
• A törvény emellett indokolatlan és aránytalan korlátozásokat vezet be az Európai Unió működéséről szóló szerződésben körvonalazott szabad tőkemozgás tekintetében. A törvényben előírt új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, valamint adminisztratív és reputációs terhet jelentenek az érintett szervezetek számára. Az említett intézkedéseknek elrettentő hatásuk lehet a külföldi adományokra, az érintett NGO-k számára pedig megnehezítik az ilyen támogatáshoz való hozzájutást.
• A törvény a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartása tekintetében is aggályokat vet fel. Nem alakít ki megfelelő egyensúlyt az átláthatósághoz fűződő érdekek, valamint az adományozók és a kedvezményezettek személyes adataik védelméhez való joga között. Ez különösen arra a követelményre vonatkozik, hogy közölni kell a magyar hatóságokkal az ügyletek pontos számát és az adományozókkal kapcsolatos, részletes információkat, amelyeket azt követően a hatóságok nyilvánosságra hoznak.

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország nem tesz eleget az uniós Szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája szerinti kötelezettségeinek.

Ennek következtében a Bizottság a mai napon felszólító levelet küldött Magyarországnak, és egy hónapot biztosított a magyar hatóságoknak a válaszadásra. A Bizottság készen áll arra, hogy támogatást és segítséget nyújtson a magyar hatóságoknak e kérdés kezeléséhez.