Nyugat-Balkánt az EU odadobja Putyinnak?

Meddig várjanak még a nyugat-balkáni országok az uniós tagságra? 2019 októberében Emmanuel Macron francia elnök néhány uniós tagállam segítségével megakadályozta, hogy Albánia és Észak-Macedónia megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat. Macron szerint ezekben az országokban nem elégséges a reformok mértéke.

Az EU Bizottság akkori elnöke, Jean-Claude Juncker akkor “nagy történelmi hibának” nevezte a vétót. 2019 februárjában Szkopje végül megoldotta az Athénnal régóta húzódó névvitát, és átnevezte az országot “Észak-Macedóniára”, ami jelentős politikai veszteségbe került a miniszterelnöknek. Az észak-macedón fővárosban úgy érzik, hogy az EU nem tartotta be az alku rá eső részét.

Egyes elemzők úgy vélik, hogy az EU lépése miatt a Balkán “kitárja karjait” az orosz befolyás előtt. Az uniós tagságot támogató balkáni politikusok most gyengének tűnnek, a Kreml pedig nagyon is igyekszik előmozdítani az orosz befektetéseket, sőt, mindenek előtt a védelmi együttműködést a régióban. Más országok, köztük Törökország, Kína és az Öböl-menti államok is szívesen növelnék befolyásukat a Nyugat-Balkánon az európai döntés hiányában.

Forrás: debatingeurope.eu