Meddig kísértenek még a Benes-dekrétumok?
Az Európai Szabad Szövetség /EFA/ pártcsalád öt Európai Parlamenti képviselője, François Alfonsi korzikai, Piernicola Pedicini olasz, Diana Riba katalán, Jordi Solé Ferrando katalán és Tatjana Zdanoka lettországi orosz, írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz.
Jordi Solé képviselő valamint Tatjana Zdanoka képviselő asszony régóta támogatja a magyar kisebbségi ügyeket, követi nyomon a Benes-dekrétumok körüli vitát, áll ki az ügy mellett. Mostani közbelépésük a kassai székhelyű ‘A Deportálások Áldozatainak és Leszármazottaiknak Szövetsége’ kérésének tesz eleget.
A szlovák parlament 2007-ben határozatban erősítette meg a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. Ezek, az 1945 után elfogadott elnöki rendeletek intézményesítették a magyar és német identitású csehszlovák állampolgárok etnikai alapú diszkriminációját: a német és magyar kisebbségekhez tartozó személyeket megfosztották állampolgárságuktól, vagyonuktól és olyan intézkedéseket vezettek be, mint a kényszermunka, amelyek súlyosan sértették az érintett személyek emberi jogait.
Az öt EP képviselő közbenjárása a Szlovák Nemzeti Tanács által 2007-ben elfogadott határozat, amely megerősítette az Eduard Beneš 1945-ben érvénybe léptetett elnöki dekrétumait, azon következményeire hívja fel a Bizottság figyelmét, amelyek értelmében az érintett földtulajdonosok az Európai Unió pénzügyi mezőgazdasági támogatási részesedésekből kerülnének kirekesztésre.
A dekrétumok megerősítésének ügyében az EP Petíciós bizottsága jelenleg az EB álláspontját várja, annak a petíciónak (0070/2012) kapcsán, amelyet még 2012-ben a németországi Alida Hahn-Seidl és a magyarországi Juhász Imre terjesztett be.
Az EP képviselők angol nyelvű beadványa magyar változata itt olvasható :
Sajnálatos módon a szlovák hatóságok a mai napig – 15 évvel Szlovákia uniós csatlakozása után – továbbra is alkalmazzák ezeket a diszkriminatív rendeleteket. Több esetben előfordult, hogy a szlovák hatóságok visszamenőleg érvényesítették ingatlantulajdon, földtulajdon kártalanítás nélküli kisajátítását a Benes-dekrétumokra hivatkozva (ahogy legutóbb az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti Bosits c. Szlovákia ügyben is ez felmerült).
A tulajdonhoz való jog nem pusztán egy alapvető emberi jog, amelyet az EU Alapjogi Chartája 17. cikke is elismer, de a földtulajdonosok az Európai Unió pénzügyi mezőgazdasági támogatásaiból is részesedhetnek.
Ilyen esetben egy etnikai alapon diszkriminatív rendelkezés alkalmazása nemcsak az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt emberi jogok értékeit sérti meg, de hatása lehet az uniós jogalkalmazásra is.
A Bizottság tervezi-e az ilyen diszkriminatív gyakorlatok és a láthatóan hozzá kapcsolódó uniós jogsértések kivizsgálását Szlovákiában?
-krimi-
