Kanada, a mostoha testvér
A nagy diplomáciai kavargásban, amit most a G7, a NATO, az EU-USA találkozónak köszönhetünk, senkinek fel sem tűnt, hogy tegnap az Európai Unió csúcstalálkozót tartott Kanadával. Miközben a nyugati világ oly hangosan és harcosan ront rá Oroszországra és Kínára, Kanada hangját nem lehet hallani. Mégis, hogy van az, hogy létezik egy hatalmas ország az amerikai kontinensen, amelyik nem akarja rákényszeríteni saját akaratát a világra?
Most minden esetre igyekezett magát megmutatni, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben találkozott, hogy megvitassák megbízható, ám nagyban visszafogott partnerségüket, egyben megtárgyaltak néhány kereskedelmi, az éghajlatváltozásra vonatkozó, technológiai és biztonsági kérdést, szó esett az emberi jogokról és más kérdésekről, no meg a további együttműködés terveiről is.
A Brüsszel és Ottawa közötti kapcsolatokat a kanadai miniszterelnök úgy értékelte, mint “békés szigetek csendes együttműködése a nagy kontinentális politikai viharban.”
Trudeau nagysikernek értékeli a CETA-t, a szabadkereskedelmi megállapodást, amelyet 2016 októberében, mindössze kilenc nappal Trump megválasztása előtt írtak alá, és amit az EU részéről még mindig ratifikálásra vár.
Kanada számára ez a kereskedelmi kapcsolat még fontosabbá vált most, a koronavírus-járvány idején, amikor külföldön kellett keresnie az oltóanyagokat, és az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból képtelen volt oltóanyagot beszerezni. Így a Kanadában felhasznált vakcináknak több mint fele Európából érkezett.
Míg Biden sokat beszélt arról, hogy az USA visszatért a világ színpadára, ahol Európa lélegzetvisszafojtva várta virágokkal és csokoládé bonbonokkal, széles diplomáciai mosollyal, ölelgetésekkel és vállon veregetésekkel, valamint nagy szavakkal, addig a Trudeau-val folytatott megbeszélések a konkrét kérdésekre összpontosítottak, és konkrét eredményeket hoztak, köztük egy új partnerséget a nyersanyagokra vonatkozóan, amelyek egyre fontosabbak a globális gyártásban és kereskedelemben, és amelyek célja, hogy megakadályozzák a Kínától való túlzott függőséget.
A vezetők közötti megbeszélések témái között szerepelt a Kereskedelmi Világszervezet reformja, a szén-dioxid-árképzés és az óceánok védelmére irányuló erőfeszítések az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint az európai ellátási láncok diverzifikálása.
A vezetők elmondták, hogy Kanada és az EU egy olyan “kölcsönös elismerési megállapodás” létrehozásán is dolgozik, amely segítené az akkreditált vállalatok által szállított áruk nemzetközi határokon való átjutását.
Forrás: Politico
