Németország nem egészen önzetlen bocsánatkérése
Öt évnyi tárgyalás után Németország bocsánatot kért Namibiától, az egykori német gyarmaton elkövetett népirtásáért. 1884-ben, Otto von Bismarck kancellár alatt, azért, hogy megakadályozzák a brit előrenyomulást a térségben, a németek gyarmatosították a területet, Német Délnyugat-Afrika néven. A területre Franz Adolf Eduard Lüderitz német kereskedő, bennszülöttekkel kötött szerződései alapján tettek szert, előbb védett területnek, majd német gyarmatnak nyilvánítva Namíbiát. A gyarmatosítás sok német bevándorlót vonzott Európából, mivel Namíbia gazdag volt gyémántokban és aranyban. A nagymértékű bevándorlás a bennszülött herero és nama törzsek ellenállásába ütközött. A konfliktus háborúba torkollott. A német gyarmatosítók szisztematikusan elpusztították a bennszülötteket. A herero és nama háborúkban (1904-1908), 65 ezer herero és 10 ezer nama bennszülöttet gyilkoltak le.
A bocsánatkérésre feltehetően nem a német lelkiismeret megnyugtatása miatt volt szükség, sokkal inkább azért, mert a németek szeretnének hozzájutni Namibia természeti kincseihez. Ehhez pedig csak a bocsánatkérésen àt vezethet az út.
