Több mint 50 ország vesz részt az ukrajnai béketárgyalások harmadik fordulóján Máltán

Több mint 50 ország magas rangú tisztviselői tárgyalnak e hétvégén Máltán az ukrán támogatású, zárt ajtók mögött zajló béketárgyalások harmadik fordulóján, ahol Kijev célja, hogy támogatást szerezzen az igazságos és tartós béke tervezetének.

A szombati és vasárnapi (október 28. és 29.) megbeszéléseken, amelyeken Oroszország nem vesz részt, nemzetbiztonsági tanácsadók és külügyminisztériumi tisztviselők vesznek részt, hogy megvitassák Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 10 pontos tervezetét egy lehetséges békerendezésről, mivel az Oroszország elleni háború 21. hónapja tart, és vége nem látszik.

Zelenszkij “ukrán békeformulája” Ukrajna területi integritásának helyreállítását, az orosz csapatok kivonását, az élelmiszer- és energiaellátás védelmét, a nukleáris biztonságot és az összes fogoly szabadon bocsátását követeli.

A G7-ek és az európai országok mellett Katar, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, India és Törökország is részt vesz a megbeszéléseken, míg néhány ország, például Brazília, Chile és Thaiföld várhatóan virtuálisan is csatlakozik a tárgyalásokhoz.

Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő elmondta, hogy Kína, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek – a dzsiddai találkozóval ellentétben – nem vesznek részt. A résztvevők között volt Örményország, a Szentszék és Mexikó is.

Kína várhatóan nem csatlakozik, bár a szervezők remélték, hogy Peking az utolsó pillanatban úgy dönt, hogy részt vesz a találkozón – tudta meg az Euractiv.

Peking, amely küldött egy küldöttet az előző dzsiddai találkozóra, ragaszkodik ahhoz, hogy semleges, és nem hajlandó bírálni Oroszország invázióját, de kulcsfontosságúnak tekintik az erőfeszítések szempontjából, mivel azon kevés országok egyike, amelyekről úgy vélik, hogy némi befolyással rendelkeznek Vlagyimir Putyin orosz elnökre.

A júniusban Koppenhágában és augusztusban Dzsiddában tartott hasonló találkozókat követően a máltai találkozón a részt vevő országok száma 15-ről 43-ra, jelenleg pedig több mint 50-re nőtt.

Eredetileg mintegy 80 küldöttséget hívtak meg, amelyek közül 66-an vesznek részt a megbeszélések szervezéséről tájékoztatott két személy szerint.

“A találkozó megtartása most, a növekvő globális képviselettel bizonyítja, hogy az igazságos béke helyreállítása Ukrajnán túl is fontos” – mondta az EU tisztviselője, megjegyezve, hogy a közel-keleti erőszak eszkalálódása miatt fontos az időzítés.

Az ukrán tisztviselők a résztvevők növekvő, minden kontinenst felölelő listáját a folyamat globális támogatásának jeleként értékelik – és az említett országok, különösen a globális dél országai részéről történő részvételt széles körben a csúcstalálkozó megrendezésének kulcsfontosságú feltételének tekintik.

Zelenszkij szombaton (október 28-án) videokonferencián keresztül szólt az egybegyűltekhez, és azt mondta, hogy vágyik egy olyan napra, amikor az emberiség történelme “csak a béke története” lesz, amelyet a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmánya biztosíthat.

“De vajon működik-e az ENSZ Alapokmánya?” – tette fel a kérdést a YouTube-on megosztott beszédében.

“Itt, Ukrajnában, a Közel-Keleten és az afrikai országokban erre a kérdésre a válasz a háborúkban megölt fiaikat és lányaikat eltemető anyák sírása és a háborúk miatt árván maradt gyermekek kétségbeesése. Mi más választ adhatunk és kell adnunk. A világ túl sok vért látott már” – tette hozzá.

Zelenszkij elmondta, hogy még az év vége előtt szeretne megszervezni egy globális békecsúcsot, de ukrán és nyugati tisztviselők elismerik, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha biztos a lehető legszélesebb körű támogatás.

A magas rangú hivatalos találkozók sorozatát úgy tekintik, mint egy platformot Ukrajna számára, hogy közvetlenül képviselje ügyét az orosz háborúval kapcsolatban nagyrészt semlegesnek maradt országoknak, különösen a globális dél országainak.

A hétvégi találkozótól azonban különösen azt várják, hogy segít felmérni, hogy Kijev és a Nyugat képes-e stabil és széles körű támogatást szerezni, mivel az Izrael és a Hamász közötti háború továbbra is a címlapokat uralja, és egyesek attól tartanak, hogy ez eltereli a figyelmet Ukrajnáról.

Nyugati tisztviselők és Josep Borrell, az EU vezető diplomatája is azt mondta, hogy aggódnak amiatt, hogy az ukrajnai és közel-keleti háborúk nyugati megítélésében a kettős mérce vádja miatt kevesebb támogató szavazatot kaphat Ukrajna az ENSZ-ben.

Forrás: Euractiv