Scholz nekirontott Meloninak és Sunaknak
A harmadik országokkal kötött visszatoloncolási megállapodások jelentik azt a változást, amely segíthet az uniós országoknak csökkenteni a migránsok számát – állította csütörtökön Olaf Scholz német kancellár, miközben nekiment a jobboldali vezetőknek, akik “azt állítják, hogy kemény beszéddel ki tudják utasítani a migránsokat”.
Az illegális migráció csökkentése lesz Scholz és uniós kollégái számára a jövő heti vezetői csúcstalálkozón az egyik legfontosabb téma, mivel a tagállamok a Földközi-tenger partvidékére érkezők számának növekedésével küzdenek.
“A világ számos országában vannak olyan politikusok, akik azzal próbálnak kitűnni, hogy azt állítják, a migránsokat kemény beszéddel ki lehet utasítani” – mondta Scholz a képviselőknek, és ezzel alig burkoltan Rishi Sunak és Giorgia Meloni (FdI/ECR), az Egyesült Királyság és Olaszország jobboldali miniszterelnökeire célzott.
A két vezető két héttel ezelőtt, az Európai Politikai Közösség (EPC) granadai ülése előtt közös véleménycikket tett közzé a The Timesban, amelyben “felszólítottak másokat, hogy ugyanolyan sürgősen cselekedjenek”, mint ők a migránsok és az embercsempészek megállítása érdekében.
Annak ellenére, hogy hangzatos ígéreteket tettek a migrációval szembeni kemény fellépésre, idén mindketten csapást szenvedtek el, mivel a statisztikák szerint az ő felügyeletük alatt nőtt a migránsok száma.
“Gyakran azok a politikusok [akik keményen beszélnek], akik felügyelik a menedékkérelmek növekvő számát, és kudarcot vallanak, mert nem találják meg a módját annak, hogy együttműködjenek a származási és tranzitországokkal” – mutatott rá Scholz.
A harmadik országokkal kötött migrációs megállapodások jelentenék a “döntő különbséget a migráció csökkentésére irányuló korábbi erőfeszítésekhez képest” – ígérte a kancellár, aki szerint Németország most több ösztönzőt tudna felajánlani a migránsokat visszafogadó országoknak cserébe, például a bevándorlási reformoknak köszönhetően több vízumot a szakképzett munkavállalóknak.
Német diplomaták jelenleg hat ilyen alkun dolgoznak – árulta el.
A közelmúltbeli uniós erőfeszítések azonban kudarcba fulladtak, amikor a migrációval kapcsolatos együttműködési megállapodásokat akartak kötni harmadik országokkal. A Tunéziával az év elején kötött megállapodás egy hajszálon függ.
Az észak-afrikai ország visszaadta a megállapodáshoz kapcsolódó pénzügyi támogatást, válaszul arra a brüsszeli bírálatra, hogy az ország nem hajtja végre megfelelően a megállapodást.
Az illegális migráció okozta növekvő nyomás csak egy a sok válság közül, amellyel az EU állam- és kormányfőinek a közelgő csúcstalálkozón foglalkozniuk kell.
Forrás: Euractiv
