“Ne nyúlj a pénzemhez!” A gazdag régiók ellenzik az EU bővítést
Az Európai Unió gazdagabb tagállamai aggódnak amiatt, hogy a bővítés a kohéziós alapok csökkenését eredményezheti, de az Európai Bizottság szerint még túl korai lenne pénzről beszélni.
Az EU kohéziós politikája, amely az EU teljes költségvetésének mintegy egyharmadát teszi ki, az EU fő eszköze a szegényebb régiók felzárkóztatására a gazdagabbakhoz, bár a gazdagabb régiók is jogosultak támogatásra, igaz, kisebb összegben.
A jelenlegi, 2021 és 2027 közötti hétéves költségvetési időszakban 426 milliárd eurót szánnak az EU kohéziós politikájára, amelyet további 776 milliárd euróval egészítenek ki a COVID-19 világjárvány után létrehozott helyreállítási alapból.
Az EU jövőbeli bővítéséről folytatott tárgyalások során azonban, amelyek során több pénzügyileg gyengébb ország – például Ukrajna vagy Moldova – is csatlakozhat a csoporthoz, egyre nagyobb az aggodalom, hogy ez kevesebb pénzt jelenthet a gazdagabb régiók számára.
“Ha több ország csatlakozik, és a pénzeszközöket nem növelik, akkor mindenki kevesebbet kap” – mondta az Euractivnak Isolde Ries, a Régiók Bizottsága (RB) német delegációjának vezetője.
Bár a gazdagabb országok régiói számára csökkenthetnék a finanszírozást, “ez egyáltalán nem lehetséges” – mondta Ries, aki ehelyett a kohéziós politika teljes összegének növelését szorgalmazza.
“Németországban vannak gazdagabb tartományaink, de van egy megosztottság is” – mondta Ries, hozzátéve, hogy saját régiója, Saar-vidék “nagyon szegény állam, amelyet nem lehet egyenlővé tenni egy olyan régióval, mint München, Hamburg vagy Frankfurt”.
Míg Hamburgban az egy főre jutó GDP az uniós átlag 191%-a, addig Saar-vidéken az egy főre jutó GDP még mindig az uniós átlag 102%-a, és ezzel az Eurostat osztályozásában a második leggazdagabb kategóriába tartozik.
Amikor a héten a regionális vezetők Brüsszelben találkoztak, hogy megvitassák a blokk kohéziós politikájának jövőjét, más gazdagabb országok regionális képviselői is hangot adtak aggodalmaiknak.
“Nehéz lesz” – mondta Frida Nilsson, az RB svédországi tagja egy keddi (október 10.) panelbeszélgetésen, hozzátéve, hogy a kohéziós politikából származó finanszírozás “fontos a városok és régiók számára Európa-szerte”.
“Amikor az emberektől azt kérik, hogy többet járuljanak hozzá, és kevesebbet kapnak, mindig lesz egyfajta elégedetlenség” – értett egyet Emma Blain, az RB írországi tagja.
“Erre fel kell készülnünk” – mondta, hozzátéve, hogy az ír politikusoknak közölniük kell, “mit kapunk és mit kaptunk az 50 éves (uniós) tagságunk alatt”.
A regionális vezetők általános véleménye az, hogy az Európai Bizottságnak valamennyi régió számára támogatást kellene nyújtania. A kohéziós politika tudatosságát vizsgáló legutóbbi Eurobarométer gyorsfelmérés is azt mutatja, hogy a polgárok 63%-a szeretné, ha az EU minden régiójába befektetne, függetlenül a vagyoni helyzettől.
“Az Európai Uniónak továbbra is segítenie kell a franciaországi régiókat (…) több európai forrásra van szükségünk” – mondta az Euractivnak Cécile Gallien, az RB francia küldöttségének elnöke.
Gallien szerint minden vidéki térségnek szüksége van uniós pénzekre a természet megőrzése, az energiaátállás finanszírozása és a gazdasági tevékenység előmozdítása érdekében.
Ezeket az érzéseket a szegényebb európai régiók is osztják. Tüttő Kata, az RB magyar regionális képviselője szerint a kohéziós forrásoktól függő tagállamok nem értenének egyet az újraelosztással, és a vitának inkább arra kellene összpontosítania, hogy további pénzeket találjanak az új országok kohéziós alapjainak finanszírozására.
Arra is rámutatott, hogy a tagállamoktól származó források csökkentése igazságtalan lenne.
“Nem hiszem, hogy Magyarország és más országok igent mondanának erre [a kevesebb finanszírozásra], mert megnyitottuk a piacainkat, a múltban hatalmas agyelszívás volt” – mondta, azzal érvelve, hogy a bővítésnek mindenki számára “kölcsönösen előnyösnek” kell lennie.
Forrás: Euractiv
