Az amazóniai nemzetek nem tudtak megállapodni az erdőirtás megállításáról
Nyolc amazóniai ország kedden (augusztus 8-án) Brazíliában tartott nagyszabású esőerdő-csúcstalálkozón megállapodott a regionális együttműködést erősítő egységes környezetvédelmi politikák és intézkedések listájáról, de nem sikerült megegyezniük az erdőirtás megszüntetésének közös céljában.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, aki nemzetközi hírnevét Brazília környezetvédelmi helyzetének javítására tette fel, szorgalmazta, hogy a régió egyesüljön az erdőirtás 2030-ig történő megszüntetésére irányuló közös politika mögött, amelyet már el is fogadott.
Ehelyett a kedden a brazíliai Belem városában kiadott közös nyilatkozat szövetséget hozott létre az erdőpusztítás elleni küzdelem érdekében, és az országoknak meghagyta, hogy saját erdőirtási céljaikat kövessék.
Az, hogy a nyolc amazóniai ország nem tudott megállapodni a saját erdeik védelmét célzó paktumról, rámutat az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szóló megállapodás megkötésének nagyobb, globális nehézségeire. Sok tudós szerint a politikai döntéshozók túl lassan cselekszenek a katasztrofális globális felmelegedés megakadályozására.
“A bolygó olvad, minden nap hőmérsékleti rekordokat döntünk. Nem lehetséges, hogy egy ilyen forgatókönyv mellett nyolc amazóniai ország képtelen arra, hogy egy nyilatkozatban – nagy betűkkel – kijelentse, hogy az erdőirtásnak nullára kell csökkennie” – mondta Marcio Astrini, a Climate Observatory környezetvédelmi lobbicsoport munkatársa.
Lula és más nemzeti vezetők anélkül távoztak a keddi ülésről, hogy kommentálták volna a nyilatkozatot. A csúcstalálkozón Bolívia, Brazília, Kolumbia és Peru elnökei vettek részt, Ecuador, Guyana, Suriname és Venezuela pedig más vezető tisztviselőket küldött.
Bolívia és Venezuela az egyetlen amazóniai ország, amely nem írta alá a több mint 100 ország között 2021-ben létrejött megállapodást, amely az erdőirtás 2030-ig történő megállítására irányul. Egy brazil kormányzati forrás a Reutersnek a csúcstalálkozót megelőzően elmondta, hogy Bolívia, ahol az erdőpusztítás egyre nagyobb mértékben terjed, a kérdésben nem hajlandó részt venni.
Luis Arce bolíviai elnök keddi beszédében nem tért ki a 2030-ig szóló kötelezettségvállalásra.
Mauro Vieira brazil külügyminiszter egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az erdőirtás kérdése “semmiképpen sem fogja megosztani a régiót”, és a nyilatkozatban “az erdőirtással kapcsolatos egyetértésre” hivatkozott, anélkül, hogy ezt részletezte volna.
Az e heti csúcstalálkozón 14 év után először ült össze az Amazonas Együttműködési Szerződés Szervezete (ACTO), és a tervek szerint széleskörű megállapodásra jutnak az erdőirtás elleni küzdelemtől a fenntartható fejlődés finanszírozásáig terjedő kérdésekben.
A csúcstalálkozót megelőzően azonban feszültségek alakultak ki az erdőirtással és az olajfejlesztéssel kapcsolatos eltérő álláspontok miatt.
Az Amazonas menti országok is visszautasították Kolumbia baloldali elnökének, Gustavo Petrónak a folyamatos kampányát, amely az új olajkitermelés megszüntetésére irányul az Amazonas térségében. Keddi beszédében Petro a klímatudomány jobboldali tagadásához hasonlította a baloldalnak az olajfúrások fenntartására irányuló törekvését.
Azt mondta, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról való fokozatos “energetikai átállás” gondolata az éghajlatváltozás megállításához szükséges munka késleltetésének eszköze.
Forrás: Euractiv
