Dzsammu és Kasmir: az India és Pakisztán közötti konfliktus oka
Az India és Pakisztán közötti konfliktus Brit India 1947-es felosztásából ered, amely egy muszlim többségű Pakisztánt és egy hindu többségű Indiát hozott létre. Az India függetlenségéről szóló törvény lehetőséget biztosított Dzsammu és Kasmír különböző régióinak, hogy megválaszthassák, melyik országhoz csatlakoznak.
A helyi maharadzsa (Kasmír uralkodója) kezdetben a függetlenségre törekedett, mivel Kasmírt évszázadokon át elhanyagolták az őt leigázó birodalmak. Végül azonban beleegyezett, hogy csatlakozzon Indiához, cserébe a pakisztáni betörő pásztorok elleni segítségért. India ekkor vette át a régió védelmét, és indította el az 1947-48-as indiai-pakisztáni háborút. 1949-ben a karacsi megállapodás az ENSZ katonai megfigyelői által felügyelt tűzszüneti vonalat állapított meg, és népszavazást javasolt a területen, amely azonban máig nem valósult meg.
A feszültségek addig lappangtak, amíg 1965-ben a határellenőrzések közötti csetepaté teljes körű háborúvá nem fajult. 1971-ben India és Pakisztán újabb rövid háborút vívott Kelet-Pakisztánért, amelynek során az indiai erők segítettek a terület függetlenségének elnyerésében.
India és Pakisztán az 1972-es Simlai Megállapodással próbált új korszakot nyitni a kétoldalú kapcsolatokban, amely létrehozta az ellenőrzési vonalat, egy ideiglenes katonai ellenőrzési vonalat, amely Kasmírt két közigazgatási régióra osztotta. A következő évtizedekben azonban a konfliktus új dimenzióba került, amikor mindkét állam nukleáris fegyvereket fejlesztett ki, ami növelte a konfrontáció tétjét.
1989-ben az India által igazgatott Kasmírban a Pakisztán által támogatott ellenállási mozgalom fellángolása újra felszította a feszültséget, és évtizedekig tartó közösségi erőszak vette kezdetét. Annak ellenére, hogy 1999-ben újra elkötelezték magukat a határvonal mellett, a pakisztáni katonák még abban az évben átlépték az ellenőrzési vonalat, ami a kargili háborút váltotta ki. Bár mindkét ország 2003 óta törékeny tűzszünetet tart fenn, a vitatott határon keresztül rendszeresen tűzváltás zajlik. Mindkét fél a tűzszünet megsértésével vádolja a másikat, és azt állítják, hogy a támadásokra válaszul lőnek. A 2016 végén kezdődött és 2018-ban is folytatódott határ menti összecsapásokban több tucatnyian haltak meg, és több ezer civil kényszerült lakóhelye elhagyására az ellenőrzési vonal mindkét oldalán.
2014-ben, miután India akkor újonnan megválasztott miniszterelnöke, Modi meghívta beiktatására az akkori pakisztáni miniszterelnököt, Nawaz Sharifot, felcsillant a remény, hogy Modi kormánya érdemi béketárgyalásokat folytat majd Pakisztánnal. Az optimizmus rövid időszaka után azonban a kapcsolatok 2014 augusztusában ismét elmérgesedtek, amikor India lemondta a pakisztáni külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat, miután a pakisztáni főbiztos Indiában kasmíri szeparatista vezetőkkel találkozott.
2015 folyamán folytatódott a nyitások sorozata, beleértve egy nem tervezett decemberi találkozót az ENSZ párizsi éghajlat-változási konferenciájának margóján. Ez néhány nappal később a nemzetbiztonsági tanácsadók találkozójához vezetett Bangkokban, ahol a kasmíri vita került szóba. Később decemberben Modi miniszterelnök meglepetésszerű látogatást tett Lahorban, hogy találkozzon Sharif miniszterelnökkel, ami több mint egy évtizede az első indiai vezető látogatása Pakisztánban.
Az érdemi tárgyalások irányába mutató lendület 2016 szeptemberében véget ért, amikor fegyveres fegyveresek megtámadtak egy távoli indiai katonai támaszpontot Uriban, az ellenőrzési vonal közelében, és tizennyolc indiai katonát öltek meg az indiai fegyveres erők elleni évtizedek óta leghalálosabb támadásban. Az indiai tisztviselők azzal vádolták a támadás mögött álló Jaish-e-Mohammad csoportot, amely állítólag kapcsolatban áll a Szolgálatok Közötti Hírszerzéssel – Pakisztán fő hírszerző ügynökségével.
Később, 2016 szeptemberében az indiai hadsereg bejelentette, hogy “sebészi csapásokat” hajtott végre terroristatáborok ellen a Pakisztán által ellenőrzött területen belül, az ellenőrzési vonalon túl, míg a pakisztáni hadsereg tagadta, hogy bármilyen ilyen műveletre sor került volna.
A fegyveresek 2017 októberében támadást intéztek egy indiai félkatonai tábor ellen Srinagar közelében, 2018 februárjában pedig egy indiai katonai támaszpont ellen Dzsammu térségében, ahol öt katona és egy civil halt meg. Ezek a támadások egy olyan időszak közepette történtek, amikor az ellenőrzési vonal mentén megnövekedett a határon átnyúló lövések száma: 2017-ben több mint háromezer, 2018 első felében pedig közel ezer jogsértést jelentettek.
A független Kasmírt követelő erőszakos tüntetések és India-ellenes tiltakozások is folytatódtak; 2017-ben több mint háromszáz ember, köztük civilek, indiai biztonsági erők és fegyveresek haltak meg támadásokban és összecsapásokban. A kasmíri fegyvereseket és a tüntetéseket egyaránt célba vevő, hónapokon át tartó indiai katonai műveletek után India 2018 májusában bejelentette, hogy közel két évtized óta először tűzszünetet tart Kasmírban a ramadán hónap alatt; a műveletek 2018 júniusában folytatódtak. 2018 májusában India és Pakisztán tűzszünetről állapodott meg a vitatott kasmíri határ mentén, amely visszaállítja a 2003-as megállapodásuk feltételeit.
A dzsihádista harcosok és proxy csoportok Afganisztánból Kasmírba való átirányítása azzal fenyeget, hogy tovább fokozza az erőszakot a határ mentén. Ha egy újabb, a 2008-as Mumbaihoz hasonló támadást – ahol a Lashkar-e-Taiba harcosai négy napon keresztül tomboltak a városban, 164 embert megölve – pakisztáni fegyveres megbízottak hajtanának végre, az súlyos katonai konfrontációt válthatna ki a két atomfegyverekkel rendelkező állam között.
2019 augusztusában, miután az indiai kormány több tízezer további katonát és félkatonai erőt telepített a régióba, az indiai kormány az indiai alkotmány 370. cikkének visszavonása mellett döntött, megszüntetve ezzel Dzsammu és Kasmír különleges státuszát. Az India által igazgatott Kasmír több mint egy évig zárlat alatt maradt, az internet- és telefonszolgáltatásokat időszakosan lekapcsolták, és emberek ezreit vették őrizetbe. Míg India a lépést a biztonság és a gazdasági fejlődés felé tett fontos lépésként értékelte, Kasmír ehelyett veszélyesebbé vált, és a gazdasági befektetések csökkentek.
2019 februárjában az indiai félkatonai erők konvoja elleni támadásban az indiai ellenőrzés alatt álló Kasmírban legalább negyven katona vesztette életét. A támadás, amelyet a Jaish-e-Mohammad pakisztáni militáns csoport vállalt magára, három évtizede a leghalálosabb volt Kasmírban.
Két héttel később India azt állította, hogy légi csapásokat mért egy pakisztáni területen lévő terrorista kiképzőtáborra. Pakisztán egy nappal később légicsapásokkal válaszolt az indiai igazgatás alatt álló Kasmírban. A szóváltás légi összecsapássá fajult, amelynek során Pakisztán lelőtt két indiai katonai repülőgépet, és elfogott egy indiai pilótát; a pilótát két nappal később szabadon engedték.
A határ menti erőszak 2020-ban tetőzött, amikor több mint négyezer határon átnyúló lövöldözést jelentettek. India a militánsok toborzásának növekedését is megfigyelte, annak ellenére, hogy a militánsok aktivitása kissé csökkent. A feszültség azonban enyhült a 2021 februárjában megkötött tűzszünetet követően, amely azóta is tart. Ennek ellenére Újdelhi továbbra is arra törekszik, hogy az indiai igazgatású Kasmírt ellenőrzése alá vonja.
2022-ben és 2023-ban keményen fellépett a független média ellen a régióban, átrajzolta a választási térképet, hogy előnyben részesítse a hindu többségű kasmíri területeket, és Srinagarban tartotta a G20-ak turisztikai találkozóját. A hinduk elleni célzott gyilkosságok gyakoribbá váltak, ami egyeseket menekülésre és a kormány politikája elleni tiltakozásra ösztönöz.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet 2023. májusi indiai csúcstalálkozóján India és Pakisztán külügyminiszterei Kasmír miatt egymásnak estek, elszalasztva ezzel a lehetőséget a kapcsolatok javítására. Továbbá a pakisztáni hadsereg Imran Khan elleni 2023 eleji fellépése aggodalmakat keltett azzal kapcsolatban, hogy a pakisztáni politikai zűrzavar az indiai keményvonalasok érveit táplálja és akadályozza a békét.
Ettől függetlenül Kína egyre inkább belekeveredik a bizonytalan régióba, fokozva saját határvitáját Indiával. 2020-ban összecsapások törtek ki a Galwan-völgyben a Ladakhban lévő terület miatt, és 2022-ben újabb összecsapásra került sor az országok tényleges ellenőrzési vonalának közelében Arunachal Pradeshben. A harcok a térségben fokozottabb militarizálódást eredményeztek, mivel India egy kétfrontos háború kilátásától tart Kínával és Pakisztánnal szemben.
Forrás: Council on Foreign Relations
