A gazdag családokból kerül ki az amerikai elit
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság júniusi döntése, amely gyakorlatilag megtiltotta az egyetemeknek, hogy faji preferenciákat alkalmazzanak a felvételinél, két élénk vitát váltott ki. Bár a nagyobb nyilvánosságot kapott vita arról szólt, hogy a döntés előrelépést vagy visszalépést jelentett-e az esélyegyenlőség szempontjából, az érdekesebb vita talán arra irányult, hogy vajon egy maroknyi szelektív intézmény felvételi döntései egyáltalán megérdemelnek-e ekkora figyelmet.
Az amerikai egyetemisták mindössze 6%-a jár olyan főiskolákra, amelyek a jelentkezők kevesebb mint negyedét fogadják be, így a nagy többség nem érintett. Ráadásul a magasan szelektív főiskolákon szerzett alapdiploma társadalmi-gazdasági hatásának legtöbb tudományos elemzése nem mutatott ki nagy előnyöket. Bár ezeknek az egyetemeknek az öregdiákjai szokatlanul magas jövedelemmel rendelkeznek a főiskola elhagyása után, az egyetem előtt szokatlanul magas középiskolai végzettséggel rendelkeztek.
Stacy Dale és Alan Krueger (Princeton) egyik tanulmánya szerint azok, akik magasabb rangú egyetemekre járnak, átlagosan nem keresnek több pénzt, mint azok, akik alacsonyabb rangú egyetemekre járnak. Ez azt sugallja, hogy a Harvard és a Yale nem javítja a hallgatók kereseti kilátásait, hanem olyan okos, ambiciózus jelentkezőket vesznek fel, akiket a főiskolától függetlenül sikerre ítélnek.
Raj Chetty és David Deming (Harvard), valamint John Friedman (Brown) július 24-én megjelent munkadokumentuma azonban megcáfolja ezt az értelmezést. Az adóbevallásokra és tandíjtámogatásokra vonatkozó adatokat, a standardizált tesztek eredményeit és az egyetemek belső felvételi nyilvántartásait összekapcsolva nyomon követték 2,4 millió diák életét, akik 2001 és 2015 között jelentkeztek a legjobb főiskolákra, a középiskolától a 30-as éveik elején járó korosztályig. A kutatók megállapításai szerint a tanulóknak jó okuk van arra, hogy az önéletrajzukat fényesítsék abban a reményben, hogy felvételt nyerjenek a nagyon szelektív főiskolákra, mivel a részvétel jelentősen növeli a diákok esélyét arra, hogy bekerüljenek Amerika gazdasági és szakmai elitjébe.
A tanulmány azt is kimutatja, hogy az egyetemek a felvételi eljárásban előnyben részesítik az “örökölteket” (az öregdiákok gyermekeit), a sportolókat és a magángimnáziumok tanulóit, ami miatt feltűnően magas arányban veszik fel Amerika leggazdagabb családjainak gyermekeit – a kevésbé kiváltságos, jobban képzett jelentkezők kárára, akik nagyobb eséllyel érnének el sikereket a diploma megszerzése után. E politikák megszüntetése nemcsak a társadalmi-gazdasági sokszínűséget javítaná az ilyen főiskolákon, hanem Amerika jövőbeli elitjének agyi kapacitását is.
Forrás: The Economist