Ezt is megértük: immár az LMBTQ+ határozza meg az Unió politikáját
Szabad e a szólásszabadság nevében szembe menni a politikai korrektséggel? Szabad e szabadon kifejezni gondolatainkat, vagy lebunkóznak érte, ha nem szajkózod ugyanazt, amit a megkergült többség. Megszólalhat e egy józan hang az eszeveszett őrületben? Maradt még a politikusokban tolerancia a másként gondolkodók iránt? Vagy Európában muszáj mindenkinek az elmebaj útján járni, az abnormálist normalitássá hazudni?
Tudjuk jól, hogy a neoliberális ideológia nem tud mit kezdeni a család fogalmával. Ezen irányzat számára csak az individum, az egyén létezik, minden társadalmi kötöttség nélkül. Ennek az elméletnek a jegyében indult a harc a női egyenjogúságért, a nők önmegvalósításáért, ami oda vezetett, hogy a nők számára a karrier és az önmegvalósítás fontosabb lett, mint a család. Mivel az európai nők nem vállalnak gyereket, Európában előbb megszűnt a nagycsalád fogalma, majd maga a család fogalma is. Hall valaki olyant, hogy az Európai Unió kiáll a családosokért, hogy felvállalja azok problémáját, akik gyerekeket nevelnek heteroszexuális párként? Nem! Mindez Európa demográfiai leépüléséhez vezetett, amit a migrációval igyekeznek pótolni.
Annak érdekében, hogy a még nyomaiban fellelhető normális európai családok helyzetét még nehezebbé tegyék, kitalálták, hogy az LMBTQ+ vegye át a politikai irányítást! Ó, ők nem a jogaikért harcolnak, ők már a politikai irányításért küzdenek az európai kereszténydemokraták legnagyobb szégyenére. De a szociáldemokrata baloldal is beadta a derekát, immár nincsenek baloldali elképzelései, ők is beálltak az LMBTQ+ mozgalom mögé.
Jaj annak, aki elhiszi, amit a neoliberálisak hirdetnek, vagyis azt, hogy létezik tolerancia, hogy el lehet fogadni a másként gondolkodókat. Micsoda képmutató hazugság! Lám, Orbán Viktor merészel másként gondolkodni, merészel nem az LMBTQ+ irányítás által megkövetelt politikai korrektség útján járni, mindjárt el akarják tiporni.
A homoszexualitás kiskorúaknak való ábrázolását tiltó új magyar törvénymódosítások minden “józan” miniszterben felháborodást váltottak ki a uniós miniszterek Luxembourgban tartott ülésén. 14 ország csatlakozott egy nyilatkozathoz, amelyben elítélték Budapest döntését, és sürgették az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket. Megölni a másként gondolkodót! Hogy merészel kilógni a sorból, hogy merészel egyéni lenni és nem hajolni meg a többség akaratának. Még ilyent!
A “a tolerancia és a kozmopolitizmus” most a jelszó, akkor is, ha ez Európa bukásához vezet. Nem véletlen született az a mondás, hogy “akit Isten el akar veszejteni, előbb őrültté teszi”. Szivárvány színnel világítanak ki stadionokat, a labdarúgók letérdelnek, mások szobrokat döntögetnek és öntenek le vörös lével, mintha ezzel segítenék azokat, akikért elvben harcolnak. Hova vezet mindez? Ki parancsol ennek az őrületnek megállást?
Mikor nyílik ki az európai vezetők szeme a valóságra? Kinek jó ez? Maguknak az LMBTQ+ tagjainak sem tetszik az a túlzott felhajtás. Miért e pozitív diszkrimináció? Miért kell őket most pajzsra emelni? Miért az ő nevük került Európa zászlajára? Olvasom a Politico c. lapban, hogy ” A magyarok sok tekintetben átlépték a határt – mondta egy déli uniós ország egyik magas rangú tisztviselője, hozzátéve, hogy Budapest számos kérdésben és a családi értékekről szóló prédikációi miatt mindenkit feldühített”. Ide jutottunk! Tényleg, honnan veszi magának a jogot egy miniszterelnök, hogy a családok érdekében emelje fel a szavát! Hát nem dühítő? Családok! Na, ne már! Nem kellenek családok, LMBTQ+ emberek kellenek, ők Európa megmentői!
Mi lenne, ha Európa politikusai észhez térnének, és a helyén kezelnék ezt az egész LMBTQ+ kérdést? Nincs az LMBTQ+ személyekkel semmi baj, kapják meg a jogaikat, és éljenek vele. De hogy ők vegyék át a a normális európai családok helyét, hogy ők irányítsák a politikát, nos az már Európa végső bukásának előjele. Le a kalapot Orbán Viktor bátorsága előtt, még akkor is, ha e miatt előbb utóbb el fogják taposni. El fogják taposni azért, hogy maradéktalanul érvényesülhessen a politikai korrektség, hogy senki ne lépjen ki a sorból, hanem egyforma lépésekkel meneteljen a végső bukás felé.
NapiEU.eu